A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
Művészettörténet - Sápi Lajos: Péchy Mihály
cserépvetők már munkába álltak, és így nehéz volt alkalmas vetőket találni. 6 Mint látjuk, ez nem is sikerült. A levelével küldött részletes megállapodás Péchy Mihály mindenre kiterjedő gondosságát igazolja, így annak eredetiségét is tekintve a közlését — ha csak egyes részleteiben is — célszerűnek tartom. „Conventio. A' melly alább is írt, és a' Nemes Szabad Királyi Debretzen Várossá akaratjával, a mai naponn, egy részről a' Genie Corps 'Fő Strása Mestere Péchy Mihály úr között, és más részről az itt Szebenbe dolgozó tserép vető Obsit-os katona Juon Stantsu között, eképpen kötődött hogy: 1 ??2£ Tartozik Juon Stantsu egy itten fogadott szekérrel, maga Felesége és szolgáló Leányával eggyütt, innen Debretzenbe ki menni, ottan a tserép tsinálást, több ahoz fogadott Szolgák és Szolgálók által két esztendeig úgy űzni, hogy a munka egész nyáron által késő őszig fojjon keze alatt: 's azonkívül jól készült és égetett tserepeket az itt Szebenbe való forma szerént, mellyből 140-nél több egy négyzet ölre nekivántassék a' Városnak által adni. — 2 szór ígéri a fellyebb nevezett Fő Strása Mester Úr a Város nevébe, hogy minden 1,000 — ezer tserépnek készítéséért a mellyek jóknak találtatnak, neki 3 — három Rhénes forint 30 — harmintz krajtzár egy Erdéllyi Véka Török búza vagy más gabona, egy font szalonna, egy ittze lencse vagy borsó, s fél ittze só adódik 4 szer p og a( j n j a p5 strása Mester Úr mind öszve hármojoknak úti költségül 8 8 nyoltz Rhénesforintot, és fogad innen egy oda Debretzenbe menő szekeret mely éppen addig vigye őket feleségestől és leányostól együtt. Ezen úti pénz pedig a szekeresnek adódik a' ki abból apródonként addig a' meddig megérkeznek nékik adogat..." Kísérőlevelében írja Péchy, hogy „A Szekeresnek ígértem az el vitelekért huszonkét Rhénes forintot. Ezt a Pénzt a Szekeresnek itt meg adtam, mint szintén az útra való nyoltz forintokat, melyekért a reájok való vigyázatot is vállalta." A megfelelő óvatosság ellenére a tanács 1805. június 11-i levelében már közli Péchy Mihállyal, hogy „alig érkeztek meg a cigányok, azon mód meg is szöktek". így a város saját hatáskörében igyekezett a cserépgyártást nagyobb mértékben fellendíteni Debrecenben. Széles körű műszaki érdeklődésére vall az új városháza tervéhez fűzött magyarázatának egy jellemző részlete is, amelyet már 1804. május 2-án küldött a tanácsnak Károly várról. Ebben a Tisza vizének Debrecenbe való bevezetésére tesz javaslatot; 170 évvel megelőzve a most megtörtént eseményeket az alábbiak szerint: „A Debreczeni Vastag Salétromos äerhez és Föld nedvességéhez képest kívánnám, hogy a faragott kövek jó kőből és számosan eshetnének. De a Transport nehézsége miatt nem mertem bővebben az Überschlagban köveket tenni. Mind erre mind a' Commeciumra nézve hasznosnak látnám ha a' Nemes Város üdővelegy canálist vonatna a Tiszától fogva Debreczenig, ottan ahoz való nagy tót és Schleussent (zsilipet: szerző) készíttetvén. 1 h. szintén ezután húsz vagy harmintz esztendővel vitődhetnék is végbe, míg is most hozzá Projectumot készíttetni jobnak ítélném mivel Budán a Magyar Országi Forti (Distrati Director Ingenieur Generalis Maillard) Úr rész szerént kötelességének esmérné az effélékben segítségül lenni, és ha az az Úr egyszer vagy el hal vagy az országból ki megyén nem könnyen jön többé olyan ember oda, a ki annyit dolgozott Canálisok építtetéséhez, a ki Angliában is csupán csak a Canálisok bővebb esmeretsége végett fáradozott és a kinek projectumában és Tanácsában tökéletesen meg lehetne nyugodni. Ez által lehetne üdővel mind a Várost ki flastromoztatni mind a szükséges matériálékat az Épületre olcsóbban és bővebben hordatni." Mint korábban említettem az 1802. évi nagy tűzben a kollégium épületével együtt leégett a szomszédságában még 1297—1317 között felszentelt, eredetileg Szent András-, majd az 1564-ben elszenvedett égés után a megmaradt falakon 1626—28 között megújított, de most már új néven ismert Nagytemplom is. A több mint ötszáz éves falak, amelyek korábban már 6 HBML. 171/1803 Concept. 383
