A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Művészettörténet - Sápi Lajos: Péchy Mihály

tereknek is tartották őket, így velük kötöttek kivitelezői szerződést 1803. január 3-án. Kötelezték a kivitelezők magukat a szerződés értelmében, hogy a „Péchy Mihály terve és utasításai szerint építenek". Péchy ugyanis nemcsak a terveket küldte el, hanem mint látni fogjuk, első években utasításokkal és hasznos tanácsokkal is szolgált. A véglegesnek elfogadott terven már az épület két szélén lévő bejáratokat tartalmazó hangsúlyos rizalitok mögé helyezte el tágas belépővel a lépcsőházakat. Ezek közül a nyugati lépcsőszerkezetet, amely az auditóriumhoz és a könyvtárhoz vezetett, díszesebben kívánta kiképezni. Könnyű pillérek közé iktatott „a Vignola proporciója szerént" kőből faragott, sudarasított, karcsú dór oszlopokra tervezte felépíteni a lépcsőházat. A műleírás szélére saját kezűleg oda is rajzolta az oszlopfőt azzal az utasítással, hogy azt az ívek kezdetével egy kőből faragják. Építés közben újabb és újabb módosított terveket készített és adott át utasításokkal, amelyek különösen a lépcsőház finomítására, könnyedebb forma elérésére utalnak. A nagy auditóriumból elhagyta a karzatot, és lapos tükörboltozattal tervezte meg. Minthogy ebben az időben a város vezetőségében a konzisztóriumban részt vevő tagok is szerepeltek, a kollégium tervezésénél kialakult kellemes kapcsolatra hivatkozva az elavult és megújításra váró régi épületek helyére egy nagyszabású új városháza terveinek az elkészítésére kezdtek tárgyalást Péchy Mihállyal. A rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint 1802 tavaszán, a korábbi tárgyalásokra hivatkozással Péchy már sürgeti a városháza tervezésére való megbízás elküldését, amit a kollégiuméval együtt kíván végezni. Ezt a megbízást a város megadta, és Péchy a terveket még 1803-ban elkészítette. Ezt igazolja az 1803. november 17-én keltezett levél, amely szerint a városházához készített tervre az észrevételeit megküldi a tanács Péchy Mihálynak: „a városunk mellett tett szíves fáradozását alázatosan köszönjük; s háládatosságunknak csekély jeléül, ezen Levelünket vivő becsületes Cíviseinktől 50, Kis Sámuel б Kegyelmének pedig 12 Aranyat küldünk". Mint korábban említettem, Kiss Sámuel „kollégiumi deákot" a rajzolásban való segítségül küldte az egyház Péchyhez, de a városháza tervrajzainak az elkészítésénél, sőt a levelezésében is segédkezett. Sajnos a városházához készített tervek mind a mai napig nem kerültek elő, csak a műszaki leírását helyezték el az egykori városi Történelmi Levéltárban. Pedig ezek a tervek igen értékes adatokat tartalmazhatnak Péchy Mihály tehetségének helyes megismeréséhez. Megtaláltam azonban a városi tanács 1803. november 24-én Péchy Mihályhoz írt levél másolatát, amelyben azzal a megjegyzéssel küldik vissza Péchy Mihálynak az elfogadott városházaterveket, hogy a kért javításokat elvégezve, német nyelven felírva készítse el, mivel azt jóváhagyás végett a városnak a „Felséges Kamarára" kell felküldeni.

4 Minthogy a város az új városháza építésére az engedélyt nem kapta meg — sőt húsz év múlva még mindig a Kamara hozzájárulása nélkül kezdték el a már végpusztulásnak indult ősi városháza újjáépítését —, így joggal remélem, hogy Budapesten vagy Bécsben egyszer a véletlen folytán napvilágra kerül ez az igen értékes adatokat tartalmazó rajz is. A városháza tervezésével kapcsolatban Péchy a tanács részére — többirányú — igen értékes tanácsokat, segítséget kívánt nyújtani. Minthogy az 1802. évi nagy tűz pusztításának okát a nem tűzbiztos építőanyag használatában látták, legelőbb is azok eltiltását igyekeztek elérni. Ezért a nád, zsúpszalma és egyéb, könnyen gyúlékony tetőfedés helyett égetett cserép használatának a bevezetését kívánták meghonosítani. Péchy megfelelő, cserépvetésben járatos munkások biztosításával igyekezett a város segítségére lenni, hogy a határozat végrehajtható legyen. A tanács az 1803. március 20-án küldött levelében

5 már megköszöni a „Fő Strása Mester Úrnak", hogy a cserépkészítésre megegyezett a készítőkkel, és remélik, hogy azok el is jönnek ide, hogy az itt dolgozó téglavetők megtanulhassák tőlük a cserépvetés mesterségét. Az 1803. április 28-án Szebenben keltezett levelében Péchy értesíti a tanácsot az ígért cserépvető cigányok fogadásáról és küldéséről, de egyben panaszolja is, hogy a jó 4 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 371/1803. Concept. 5 HBML. 76/1803 Concept. 382