A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Néprajz - Fehér Ágnes: Debrecen egy szabadegyházi közösségének vizsgálata a vallási endogámia tükrében

32 férjezett nőt vizsgálva: 8-nak a férje egyáltalán nem jár a gyülekezetbe, 6 férj időnként elkíséri feleségét a gyülekezeti alkalmakra, 18 férjezett nő esetében a férj is aktív vallásgyakorló tag, a csoporthoz tartozik. A házasságok vegyes házasság és felekezeti házasság viszonylatában kb. 50—50%-ban oszlanak meg. A vizsgált szabadegyházi közösség gyülekezeti élete igen aktív, nagy hangsúlyt fektetnek a rendszeres, változatos gyülekezeti alkalmak, összejövetelek szervezésére. Ez időben igen nagy lekötöttséget jelent a tagnak, és vegyes házasság esetén az életvitelben, időbeosztásban komoly konfliktusokat okozhat. Anyaggyűjtésünk során azt tapasztaltuk, hogyha a nő házasságkötése után sem marad el a gyülekezettől, akkor utána már keményen „állja a sarat", és aktív vallásgyakorlatát vallásilag közömbös férje sem akadályozhatja. Házasságkötés előtt sor kerülhet a házasulandó féllel való elbeszélgetésre a gyülekezetben, esetleg finomabb formában figyelmeztethetik a vegyes házasságokból adódó konfliktusokra, de házasságkötése miatt soha nem zárják ki, nem zárhatják ki a vallási közösségből. A többi debreceni vallásfelekezet közül elsősorban a baptista gyülekezettel tartottak kapcsolatot, bár meg kell jegyeznünk, hogy ez a korábbi kiegyensúlyozott viszony az utóbbi időben meglazult (valószínű, hogy vizsgált csoportunk vallásgyakorlatában előforduló karizmatikus „túlzások" szolgáltatták ehhez az alapot). Annál élénkebb a kapcsolatuk a környék egyházukhoz tartozó más csoportjaival, elsősorban Artánd, Bagamér, Derecske, Berettyóújfalu, Földes, Hajdúböszörmény, Karcag, Körmösd, Kismarja, Józsa, Vámospércs közösségeivel találkoznak rendszeresen. Erre különösen jó alkalmat szolgáltatnak az ún. „csendes napok", melyet a debreceni vallási közösségben a hónap utolsó vasárnapján tartanak. Ezeken az alkalmakon lehetőség adódik az azonos vallásfelekezetű fiatal hittestvérek találkozójára is. A már szombaton reggel érkező vendégeket, a más gyülekezethez tartozó „testvéreket" a debreceni közösség tagjai szállásolják el saját otthonaikban. Az imaházban közös „szeretetvendégségen" fogyasztják el az ebédet, a vacsorát, majd közös beszélgetésekre, bibliaolvasásra, imádkozásra, éneklésekre kerül sor. Ezek a közös alkalmak sokszor az éjféli órákba nyúlnak. Másnap vasárnap reggel ismét az imaházban folytatódik a hittestvéri találkozó. " A gyülekezetben viszonylag magas a házasságot nem kötött nők aránya, a gyülekezeti tagság kb. 20%-át képezik. A közösségben a női túlsúly miatt a nők nagyobb hajlandóságot mutatnak a vegyes házasság irányába, mint a férfiak. Az a tendencia is megfigyelhető, hogy a vegyes házasságok esetében a nők gyakran elmaradnak a gyülekezettől. A közösség nagyfokú türelmet tanúsít a vegyes házasságokkal kapcsolatban, azonban a nők egy része inkább nem megy férjhez, idegenkednek a felekezeti házasságok megkötésétől. A lokális és felekezeti endogámiának a párhuzamossága is megfigyelhető a csoportban, vagyis a felekezeti házasságok döntő része a debreceni gyülekezetben kötődik. A házasságkötés formája kettős. Először a tanácsnál zajlik le a polgári házasságkötés, majd az imaházban kerül sor a „gyülekezeti menyegzőre". A többi vallásfelekezettel ellentétben a nem tisztán felekezeti házasságok megünneplése elől sem zárkóznak el. Az esküvő előtt néha előfordul az eljegyzés megtartása is, melyet szintén gyülekezeti keretben ülnek meg. A gyülekezeti esküvő szertartása után a házasok megvendégelik a tagságot. (Általában az imaházban történik a „szeretetvendégség" formájának megfelelően.) Az esküvő szertartása alatt a gyülekezeti vezető kérdéseket intéz az ifjú párhoz (vallási életükről; arról, hogy meg vannak-e győződve róla, hogy Isten jelölte ki számukra párjukat stb.), majd a gyülekezeti vén és a presbiterek kézrátétellel megáldják a fiatalokat, imádkoznak értük. Ezután a gyülekezet tagjai köszöntik az új párt. A válás eseménye a többi szabadegyházhoz hasonlóan itt is igen ritka, eseményszámba megy a gyülekezetben. Az 1979—80-as időszakon belül mindössze egy fiatal nő vált el a 369