A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Néprajz - Fehér Ágnes: Debrecen egy szabadegyházi közösségének vizsgálata a vallási endogámia tükrében

debreceni közösségben, majd újabb (felekezeti) házasságot kötött. A szervezeti szabályzatuk a válás és az újraházasodás kérdését meg sem említi, ezért még házasságtörés esetén sem alkalmaznak semmiféle büntetőszankciót. A családideál, az eszményi minta a családi életet illetően igen érdekesen alakul a vallási közösségben. A gyülekezeti női túlsúly következtében egyfajta matriarchális színezetű családmodell alakult ki. Ugyanis a gyülekezet vezetősége mellett létrejött egy olyan fórum, melyben sok nő kapott helyet a gyülekezet ügyeinek intézésére, a gyülekezeti „demokrácia" gyakorlására. A kisegyházak vonatkozásában ez a forma egészen egyedülálló; konkrétan az, hogy a nők a gyülekezet ügyeibe, vezetésébe bele tudnak szólni. A női többség és a gyülekezeti női aktivitás családmodelljük alakulására is észrevehetően kihat. (Pl. felekezeti házasságok esetén is a nők sokkal aktívabb, dinamikusabb vallásgyakorlatot folytatnak, élénkebb gyülekezeti életet élnek, mint a férfiak. Vallásgyakorlatuk speciális módja során is a nők jóval látványosabb formában fejezik ki érzelmi élményeiket, mint férjeik. Különösen érvényes ez a „nyelveken szólás" képességére.) Talán épp aktív gyülekezeti életükből adódóan a nők a családi szerepekben nem testesítik meg azt a női ideált, ami a szabadegyházak esetében általánosnak tekinthető. Gyakorlati energiájuk döntő részét a gyülekezeti életben élik ki, a háztartás ügyeit, a gyermeknevelés kérdését igen nagyvonalúan kezelik, sokszor elhanyagolják. Ugyanakkor a családi döntéseknél férjeikkel szemben egyfajta kizárólagosságra, sajátságosan értelmezett egyenjogúságra törekednek. Az átlagos gyermeklétszám a családokban a többi debreceni szabadegyházhoz viszonyítva igen alacsonynak mondható. A házasságok felében két gyermek van, a háromgyermekes családok igen ritkák. Gyermeklétszám a 35 éven aluli (felekezetileg endogám) házaspároknál: 1 gyermek a családok: 29%-ban 2 gyermek a családok: 53,3%-ban 3 gyermek a családok: 17,7%-ban. A közösségben 26 ún. „vasárnapi iskolás" gyermek van, akik bibliakörbe, ifjúsági gyülekezeti foglalkozásokra rendszeresen eljárnak. A gyülekezet belső utánpótlását a közösség megnyugtatóan biztosítva látja az elkövetkező időkre. Érdemes összehasonlítani a városban működő szabadegyházi mikroközösségek vallási endogámiájának jelenlegi helyzetét — ennek alapján az általunk vizsgált kisegyház házasodási rendszere is jellegzetesebben rajzolódik ki. A Debrecenben található adventista gyülekezetben valósul meg legtisztább formában a vallási endogámia intézménye. Vegyes házasság szinte kizárólag csak az idősebb generáció körében fordul elő, ott is igen alacsony számban. A hetednapos adventista fiatalok kizárólag csak szigorúan felekezeti házasságokat hajlandóak kötni. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy a hetednapos adventista egyház központi úton, szervezetileg is igyekszik befolyásolni a házasságkötések milyenségét, az egyház szervezeti szabályzatában külön is kitér a vegyes házasságok veszélyeire, ill. a felekezetileg endogámnak számító házasságok előnyére. Másrészt a fiatal generáció tagjaira a gyülekezetben egy igen erős csoporttudat, vallási öntudat a jellemző, vagyis erős csoportidentifikációjukból adódóan csak saját vallási felekezetükhöz tartozó személlyel kívánnak házasságra lépni. Szigorú vallási előírásaik zavartalan betartása csak endogám házasságok esetében valósítható meg; egy esetleges vegyes házasság az utódok vallásos szellemben történő nevelését is akadályozná. A közösség arra törekszik, hogy az előforduló vegyes házasságokat minél rövidebb időn belül endogám (felekezeti) házassággá alakítsa át. Missziói munkájuk sok esetben hatásosnak bizonyul. A baptista gyülekezet a városban működő legnagyobb létszámú szabadegyházi közösség. A csoport vallásos élete példásan szervezett — ennek 370