A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Néprajz - P. Szalay Emőke: A debreceni fazekasok díszítménykincse

8 nalkák változatos színben — vörös, zöld, sötétbarna — egyaránt fellelhetők. Általában az edények száján, nyakán alakítottak ki díszítő vonalsort. Egyik variációjuk, amikor a külön­böző hosszúságú vonalakból háromszöget formálnak. Egyszer találjuk ezt a díszítőelemet remek nyakán, a többi esetben tálak peremét díszíti. Variációja, amikor két színből áll össze egy elem, fele egyik, fele másik színnel készült. Egy esetben alkalmazták egy tányér peremén váltakozva. Ugyancsak egyéni megoldás a vízszintes vonalak közötti függőleges vonalsor. A vonal megszélesítésével alakították ki a rávot, amelyet debreceni edényeken csak sötét­barna színben ismerünk. Legegyszerűbb megjelenési formája, amikor sima sávot találunk, így a korai darabokra került rá. A későbbiekben fokozatosan díszítőelemek kerültek belse­jébe, függőleges vonalak megszakítva körből, pontokból kialakított virággal, fenyőággal, levelek, esetleg csak fehér pontok, hullámvonalak. A következő geometrikus elem az ív, általában félkörív. A korai edényeken már meg­találjuk különböző színekben. Az ívek belsejét sokszor színezéssel töltik ki, egy esetben pon­tokkal. A színezett félköríveket gyakran függőleges vonalakkal választják el. Sima körök a tálak szélén a már ismertetett háromszögelemek között találhatók. Kisebb méretben inkább 350

Next

/
Thumbnails
Contents