A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Szűcs Ernő: A debreceni bútoripar története

Amikor pl. a budapesti, békét követelő tüntetőkre eldördült a csendőrsortűz, az országos tiltakozás részeként a Debrecenben kitört sztrájk főszervezői között ott voltak a Faipari Rt. munkásai is. A városban megalakult 1919 januárjában a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezete, és az alapító tagok sorában Hacker Kálmánon kívül több más famunkás is részt vett. így nem csoda, hogy a proletárhatalom létrejötte után a város munkásai bizalommal fordultak a bútorgyáriak felé. Erre utal az is, hogy a gyár dolgozói közül Kozma A. Lajost a háromtagú megyei direktórium egyik tagjává választották. Hacker Kálmán pedig a március 27-én megszervezett forradalmi törvényszék három tanácsa egyikének lett az elnöke, bár eredetileg őt bízták meg a gyár termelési biztosi feladatainak ellátásával.

15 Mellettük feltétlenül említést kell tenni Hajdú Jánosról, aki még 1901-ben bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1903-tól szakszervezeti tag, s a következő évben (1904) már a faipari munkások szakszervezetének egyik vezetőségi tagja, ugyanebben az évben a város addigi legnagyobb és hosszú heteken át tartó sztrájkját segített szervezni. E megmozdulás során az uralkodó osztály minden próbálkozása ellenére csupán egyetlen napon, április 22-én 12 ezer debreceni munkás vonult fel vörös zászlók alatt a Marseillaise-t és az Internacionálét énekelve, jogot és kenyeret követelve, éltetve az általános sztrájkot.

16 Hajdú Jánost 1914-ben behívták katonának, az orosz frontra küldték, ahol rövidesen fogságba esett. Mint szervezett munkás bekapcsolódott a magyar hadifoglyok mozgalmába, és az internacionalisták soraiban harcolt a szovjet hatalom védelméért. A vöröskatonák küldötteként 1918 áprilisában részt vett a Szverdlovszkban tartott kongresszuson. Ugyanez év novemberében az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja hazaküldte szervezőmunkára, s e megbízatása folytán a vele együtt hazatérő társával, Major Imrével együtt részt vett a KMP debreceni szervezetének megalapításában. A Tanácsköztársaság idején a városi direktórium tagjává választották.

17 A gyár kiemelkedő munkásmozgalmi személyiségei közül feltétlenül említést kell tenni Monori Imréről is. Ő tizennégy évesen a Faipari Rt.-nél, 1912-től forgácshordó gyerekként kezdett dolgozni. 1915-ben már tagja a Faipari Munkások Szakszervezetének. 1918-ban delegálják a debreceni katonatanácsba, ennek később politikai megbízottja lett. Irányítja a Tiszadobon kegyetlenkedő Szentgály-féle ellenforradalmár katonai különítmény felszámolását. A Horthy-korszakban háromévi börtönre ítélik. Kiszabadulása után évekig rendőri felügyelet alatt tartják. Ennek ellenére nem szakítja meg kapcsolatát a mozgalommal. 1925-ben az egyik illegális kommunista sejt tagja, majd 1934-től a székgyári illegális párt csoportvezetője. A gyárban folyó sztrájkok szervezője.

18 A megmozdulások közül ismét csak a legjelentősebbekről szólva említést érdemel az 1922-es „székgyári" munkabeszüntetés, amikor is 76 munkás lépett sztrájkba a megélhetési viszonyok gyors romlása miatt. Az üzemvezetőség mindannyiójukat kizárta a gyárból. Az üzem dolgozói azonban szolidárisak voltak sztrájkoló társaikkal, így a vezetőség kénytelen volt a kizártakat visszavenni, és követeléseiket — nevezetesen a budapesti szintű béreket — is teljesíteni.

19 A gazdasági világválság idején, 1930-ban és 1931-ben is volt munkabeszüntetés a gyárban. A dolgozók ezekben az években a bércsökkentések, a munkaintenzitás fokozása, az elbocsátások ellen harcoltak. Bérmozgalmak voltak az üzemben 1936-ban és 1938-ban, s bár a gyár vezetősége még a minisztériumban is tiltakozott a kötelezően bevezetett ún. minimális 15 Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. (Szerk.: Komoróczy György, Debrecen, 1959.) 176. 16 Szóljatok róla. (Szerk.: Kiss István, Debrecen, 1976.) 114—115. és Hajdú-bihari Napló, 1979. már cius 25. 17 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalom története. (Szerk.: Tokody Gyula, Debrecen, 1970.) 97. és 115—119. 18 Szóljatok róla... 206—207. 19 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalom története 180—181. 339