A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Szűcs Ernő: A debreceni bútoripar története

Az akkori igazgatónak, Simon Mihálynak megemlítettem, hogy keményfabútor-gyárat lehetne ide kreálni. Ő erre azt mondta: sok mindenféle ajánlat érkezett már, csak pénz nincs, pedig gyáralapításhoz pénz kell. A famunkások helyi vezetőségével megtárgyaltuk, hogy a szakszervezet a Pestről hozott pénzzel lépjen be részvényesnek, és azok a szervezett munkások, akik a gyárban fognak dolgozni, csak két hét ledolgozása után kapják meg az első heti fizetésüket. így elérhetjük, hogy s sztrájkoló munkások nagy részét alkalmazzák a részvénytársaságnál 8 órai munkaidővel. A szakszervezeti bizalmiak és Simon Mihály is belement a dologba. A Killer-féle bútorgyár művezetőjét elcsaltuk ebbe a gyárba. Én magam a gépház vezetését végeztem, ezenkívül rajzolást és szabást vállaltam. Óriási meglepetés volt ez Debrecenben. A mesterek siettek, hogy sztrájkoló segédjeiket visszaszerezzék, s ennek érdekében nehogy elcsalogassuk tőlük a munkásokat, mindenféle bérkövetelést teljesítettek. A legfőbb kikötés a Faipari Rt.-nél az volt: csak szervezett munkás, Népszava-előfizető dolgozhat a gyárban. Ez kihatással volt a többi üzemre is."

7 A bank tulajdonában lévő bútorgyár jól prosperált, és melléküzemágként fakereskedéssel, valamint fafeldolgozással (fűrészelt áru előállításával) is foglalkozott az „ispotályi laposon". Az I. világháború kitörése azonban visszavetette az üzemet. A háborús viszonyok lelohasztották a vásárlókedvet, de a vasútvonalak túlterhelése, valamint a gyakori szénhiányok miatt az alapanyag-szállítás zavarai is egyre gyakoribbak lettek. így a Debreceni Faipari Rt. 1916-ban 90 ezer korona veszteséggel zárta az évet.

8 Ezt a veszteséget leírták az alaptőkéből, így az előzőekben felemelt részvénytőke ismét 200 ezer koronára csökkent, de a következő évben 300, később 600 ezer koronára emelték a vállalati tőkét. A háború alatti pénzleértékelődéssel alig lépést tartó tőkeemelések azonban az üzem tulajdonviszonyában jelentős módosulást hoztak. Az újabb és újabb részvénykibocsátások ugyanis —• amelyeknek segítségével végrehajtották a tőkenövelést — megnyitották az utat a Hitelbank (Magyar Általános Hitelbank Rt.) behatolása előtt, ami 1932-re azután nemcsak a bútorgyár, hanem annak alapítójának, a debreceni Általános Forgalmi Banknak a Hitelbankba való beolvasztásához is elvezetett. A nagyarányú veszteség másik hatása volt, hogy 1916-ot követően a Debreceni Faipari Rt. időlegesen felhagyott a hajlított bútoráruk előállításával, de más bútortípusokat továbbra is termelt. Feltétlenül említést kell tennünk a gyár részvényei egy részével rendelkező bank (Forgalmi Bank) egy, a háború alatt lefolytatott másik pénzügyi manőveréről is, mert ez is szorosan kapcsolódik az üzem történetéhez. E kérdésről szólva azonban néhány előzményre is rá kell mutatnunk. Még 1910-ben megalapította a Debreceni Altalános Forgalmi Bank Rt. a Mer cur Váltóüzlet Rt.-vel közösen az Avasszatmári Gőzfürész és Falepárló Rt.-t. E vállalatba a későbbiekben (1918) beolvasztották az Avasi Erdőipari Rt.-t, de ehhez kapcsolták a Bikszádi Altalános Faipari Rt.-t, valamint a Szatmárkolozsvári Erdőipar Rt.-t is. Tulajdonképpen így hozták létre a debreceni központtal működő Altalános Faipari és Fakereskedelmi Rt.-t. Ezen egyesített — alapvetően erdőkitermelő — vállalatok célja a fúziók végrehajtása után a bútorgyárnak saját, így olcsóbb alapanyaggal való ellátása volt, miközben faáru- és tűzifakereskedéssel is foglalkoztak. Az Altalános Faipari és Fakereskedelmi Rt. tőkeszükségletének, valamint a piacbővítés biztosítása érdekében a két bank vállalkozásába bevonta Rényi Fülöp bécsi fakereskedő cégét is.Tgy vált lehetővé, hogy az inflációval némileg lépést tartva 1918-ban 1,2 millióra, 1920-ban előbb 6, majd 20 millióra, 1921-ben pedig 30 millió koronára emeljék az Altalános Faipari és Fakereskedelmi Rt. alaptőkéjét.

9 A tulajdonosok a háború végével fel akartak készülni a békés termelési viszonyokra, szá7 Korok és emberek. (Szerk.: Fehér András, Debrecen, 1976.) 32—33. 8 Országos Levéltár (Továbbiakban = OL) Hajlítottbútor-gyár Rt. Z. 58. 128—131. 9 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (Továbbiakban = HBML) VII. Cégbírósági iratok 2/d 65. 337