A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920-ig

hát, hogy a város a hazatérő hamvaknak szóló hódoló díszmenetben Pesten képviseltesse magát. Nagy volt a lelkesedés, de az öröm nem lehetett teljes, mert az örömünnepen magyar katona nem vehetett részt az udvar tiltó rendelkezése folytán. A lovasbandérium korabeli díszruháját Letzer József tervei és rajzai alapján Csikes Ernő férfiszabómester készítette.

65 — Az öltözet összeállítása: kék atilla, sárga nadrág és csizma, párducbőrös kacagány és kucsma, ezüstbuzogány. A bandérium vezetője Medgyaszay Miklós városi tanácsnok volt, tagok: Kardos Géza, Csóka Sámuel, Geréby Pál, ifj. Weszprémy Zoltán, Kölcsey Sándor, Jóna Kálmán, Pásztor János, Polgáry István és Kertész János.

66 A kék-sárga selyemzászlóra Gyöngyössy Viktor festette a város címerét. 1906. október 25-én indult el a 12 lóból (2 tartalék volt) álló vasúti szállítmány Markovics Gyula városi ménesmester vezetésével, öt lóápoló kíséretében.

67 1906. október 28-án 8 óra 34 perckor gördült be a Rákóczi-vonat a Keleti pályaudvarra, és éppen a kijárat előtt állt meg a ravatalos kocsi. Felzendült a Szózat. ... A katafalkokra helyezett koporsók felett Bárczy István főpolgármester mondott mély hatású beszédet, így fejezte be: „Hozsanna néktek! Látjátok a mi nagy örömünket, a ti nagy dicsőségteket! Budapest népe, örvendezz, itt van Rákóczi fejedelem!" ... Négy-négy magas rangú úr vállán megindultak a koporsók a kijárat felé. ... Amikor Rákóczi Ferenc koporsójával a kijárati kapuhoz érkeztek, kívülről újra felhangzott a Szózat, a főváros összes dalárdája együtt énekelte a fenséges dallamú szöveget. A hanghullámok körülzúgták, hódolattal körülzengték a bujdosók végre hazaérkezett, régen hazavárt koporsóit. A koporsókat felhelyezték a halotti díszhintókra. Megalakult a díszmenet. A bandériumok, melyek a pályaudvarral szemben elterülő tágas Tattersal területén gyülekeztek, vártak már besorolásukra. Gróf Hadik János fehér paripán vezette a lovascsapatot, kezében tartotta a fekete lobogót, melyet Rákóczi címere ékesített. Négy kuruc ruhás kürtös követte őt. Magyarország Szűz Máriás gyászlobogóját hozta most gróf Vay Ádám. ... Azután következett az egyesített bandérium (majd a következő oldalon sorolom fel). A díszmenet útvonala a Kerepesi úton (ma Kerepesi és Rákóczi út) jobbra fordult a Károly körútra (ma Tanács körút), ahonnan a Deák térre vette útját, itt Thököly koporsójával a lutheránus templomhoz vonult, és azt az emelvényre helyezték. A szertartás után folytatódott a menetelés a Bazilika felé, ahol a katolikus szertartást végezte el a püspöki kar, majd a ravatalok előtt elvonult tisztelegve Budapest sok-sok ezer polgára.

68 Az újságok felsorolják a díszmenetben részt vevő bandériumokat: 1. Székesfőváros 13. Fejér vármegye 2. Pest vármegye 14. Győr vármegye 3. Hajdú vármegye 15. Szeged város 4. Debrecen város 16. Pozsony vármegye 5. Szepes vármegye 17. Hunyad vármegye 6. Marosvásárhely város 18. Torontál vármegye 7. Csongrád vármegye 19. Liptó vármegye 8. Csanád vármegye 20. Abaúj-Torna vármegye 9. Újvidék város 21. Krassó-Szörény vármegye 10. Bács-Bodrog vármegye 22. Trencsén vármegye 11. Máramaros vármegye 23. Mosón vármegye 12. Somogy vármegye 24. Borsod vármegye 65 Hajdú-bihari Napló, 1985. IV. 8. sz. 66 Hajdú-bihari Napló, 1981. XII. 8. sz. 67 Debreczeni Képes Kalendáriom VII. évf. (1907) 91. 68 Pesti Hírlap, 1906. X. 29. sz. 328