A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920-ig

Október 13-án érkezett haza a fogat, másnap az újság ismét a fogattal foglalkozik: „Egy firkász, ki annyit ért a lószerszám megkritizálásához, mint hajdú a harangöntéshez, ismerteti a Nemzetben az országos kiállításra felküldött ötös fogatunkat, így: ím, a híres város, melynek polgárai büszkébbek a római cívisnél, s amely díszfogatának elfogadott német landauert, mert ez az elképzelhető legnagyobb hintó, de a szerszámzatot ízlés ellenére sallagozta és díszítette fel annyira, hogy meglássák, nem koldus a gazdája. — Csak azt jegyezzük meg, a szironyos az ősmagyar díszítés, és ezt már csak itt tudják elkészíteni. Megengedjük, hogy az illető még ilyet nem látott, szépségét nem tudja felfogni, de azért az szép !"

42 A fogat fényképét közlő Vasárnapi Újság bírálata viszont egyértelműen pozitív: „A hámos lovak bírálatánál is osztatlan tetszésben részesült nem is egy debreceni ló, s a feltűnés, melyet az ötös fogat keltett, megérdemelte, hogy ezt megörökítse rajzolónk e helyütt."

43 A kiállítási anyag lezárásául jóleső kritikát közlök, mely Ferenc József király beszédében hangzott el: „Ez a kiállítás a közönséges kiállítások színvonalán felül álló, méltán nemzetinek nevezhető ünnepély Annak célja nem csupán az, hogy a magyar korona országainak áldásdús fejlődéséta világ előtt feltárja, hanem egyszersmind fennhangon hirdesse, hogy ezen szép országok a kultúrállamok közt minden tekintetben méltó helyet foglalnak el."

44 Debrecenbe a városi tanácshoz értesítés érkezett, miszerint Ferenc József király 1890. szeptember 12-én a városba látogat. Fogadásának tervezett részleteiről felterjesztést készítettek, és elküldték a király udvartartásához. A válaszleiratban foglaltakat a polgármester tudatta a fogadást rendező bizottsággal: „Az ötös fogat őfelségének a vasúttól a városba behozatalára a főudvarmesteri hivatal által elfogadtatott, de a városban történő körútra kétlovas, ajtó nélküli kivágott kocsi leend kiállítandó." (Kölber kocsigyártónál meg is rendelte Bészler Lajos tanácsnok.)

45 A kíséret szállítására 46 fogatot rendeltek meg (a 10 Ft). — A bandérium részére 25 nyerget készíttettek Glasz József pesti nyergesnél.

46 A díszbandérium részére 23 díszmente, sarkantyú, nyakkendő készült, a „zsekrákokat" (sabrak) kipárnáztatták.

47 Ferenc Józsefnek mint császárnak már a harmadik látogatása volt ez, de mint király először kereste fel a várost. Nagyon kitett magáért a rendezőbizottság. 1890. szeptember 12én vonattal érkezett a király. „A vasútállomás előtt jobb felől az úri bandérium, balról a polgári várakozott. A király 8 órakor megérkezett. A pályaház főbejáratánál a város díszötösfogata állt, mögötte hosszú sorban a többi kocsi. Megérkezés után kocsira ült a király és kísérete, és megindult a menet. Elöl 2 hajdú lovagolt, őket követte a két bandérium, majd a főispán és a polgármester közös hintón, ezután a király fogata, őt követte 7 kocsin az udvari kíséret, őket követte a többi kirendelt kocsi a meghívottakkal. ... A főutcán, amikor feltűntek a délceg banderisták, a sok ezer néző éljenzésbe kezdett. ... A két bandérium délcegsége és festői volta mindenkit megragadott. Őfelsége tetszését a fogadáskor mindkét bandérium elnyerte. A király a bandérium vezetőihez kérdéseket intézett. Bészler János, az úri bandérium vezetője azt felelte, hogy mindnyájan debreceniek vagyunk. Polgári Bálint, a polgári badérium vezetőjének válasza: Mi is mindnyájan debreceniek vagyunk, a lovakat is mi neveltük magunknak. Ferenc Józsefnek nagyon tetszett, hogy Debrecen maga képes 2 ilyen bandériumot kiállítani. Az úri bandérium nagyon jól nézett ki, „de a királynak nem kevésbé tetszett a polgári bandérium is, melynek tagjai egyszerű, de csinos polgári öltözetben jelentek meg, mellükön nemzetiszínű kokárdával. Pompásan ülték meg szép lovaikat és kitűnő rendet tartottak. A tervezett program szerint a városházára csak a király fogata hajtott be. A két bandérium a városháza előtt sorfalat állt, majd rendben elvonult. ... Többek között a Deb42 Debreczen, 1885. X. 11. sz. 43 Vasárnapi Újság, 1885. X. 25. sz. 694. 44 A magyar nemzet története. (Szerk. Szilágyi Sándor, Bpest, 1898.) 10. k. 746. 45 HBML. D. VT. 7221/1890. IX. 1. sz. 46 HBML. D. VT. 7517/1890. sz. 47 HBML. D. VT. 7612, 1789, 8423/1890. sz. 323