A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920-ig

receni Állami Méntelepet is megszemlélte a király, Fadlallah el Hedad Mihály, az arab származású méntelepparancsnok fogadta és kísérte az uralkodót. 84 szebbnél szebb mént mutattak be, a király gyönyörködve szemlélte a nemes állatokat. A telep rendje, berendezése felett megelégedését fejezte ki. — Délután 5 órakor népünnepélyen vett részt a Nagyerdőn, majd utána a város ötös fogatával hajtatott ki a vasútállomásra. ... Búcsúzáskor a király feltűnő nyomatékkal hangsúlyozta, hogy nagy örömmel jött a tősgyökeres magyar városba. E napot nem fogom elfelejteni — mondta. ... Debrecenben a rendezés nagyszerűsége a Nagyváradét messze felülmúlta."

48 A méntelepi látogatást a vezetőség a kapualjba elhelyezett márványtáblával örökítette meg. 1944-ben azt onnan levették. Húsz év múltán a padlásomon találtam meg, ma a Déri Múzeum tulajdona. A magyar nemzet állama ezredéves fennállásának évfordulója közeledett. Az államvezetés a minisztériumok és törvényhatóságok érezték, ezt a jubileumot ország-világra szóló ünnepségsorozattal kell felejthetetlenné tenni. Elsősorban egy nagy hatású demonstráció, egy díszfelvonulás szervezésével kell megmutatnia háláját az állam fentmaradásáért a magyar népnek. Az ünnepségsorozat fénypontja kell hogy legyen ez a káprázatos lovas felvonulás, melyet lelkesen ünnepel meg a hazai nagyközönség és azegész világ közvéleménye is. Több mint ezer lovas fog a Vérmezőn gyülekezni! A parádék parádéjának napját 1896. június 8-ra tűzték ki Az előzetes intézkedések természetesen már előző évben megtörténtek. 1896. március 18-á valóságos hadműveleti tervet, május 31-én pedig egy mindent pontosító végrehajtási utasítást küldött ki a központi rendezőbizottság a vármegyéknek, városoknak. Debrecen város 1896 legelején Dulcz János nevű híres szíjgyártómesternél egy pompázatos díszszerszámot csináltatott. Ez a csodás szerszám Pattkó-Szandtner rendszerezése szerint: „A magyar csipkés veretű, csipkézett bőrű és fonott díszítésű, nehéz díszhámok csoportjába tartozott. ... A legszebb, legmagyarosabb, legsikerültebb ilyfajta szerszám volt. Ez a hám ritka ízléssel és a magyar stílus szigorú betartásával készült, mindenben szemelőtt tartva a szerszám rendeltetését és ehhez mért megfelelő arányait."

49 Erről a szerszámról két nagyszerű fotó is található a könyvben. A jól kivehető szerszám érdekessége: Már találunk rajta húzócsatot, a kápakarika újra csuklós, lehajló, a szokásos sallangokon kívül farsallanggal is rendelkezik. A láncos hámfájához már nem vezet húzólánc. A láncosnak a neve már csak hagyományból maradt meg, a három első ló a rúd végére erősített „ötös hámfáról" húz. Arról nincs adat, hogy új hintót is csináltattak volna, az 1885-ben készített még igazán jó állapotban lehetett. Mint már 1857-ben és 1890-ben is, most is kétféle bandérium készülődött. Az ún. úri bandérium, és az előzőleg polgári bandériumnál most a cívisbandérium elnevezést használják. Az úri bandérium változatos kivitelezésű díszmagyarral készült a szereplésre, míg a cívisbandérium részére múlt századbeli városi lovas katonai egyenruhát csináltattak. Ennek az egyenruhának részei: sötétkék rövid spencer (dolmány), Csokonai-szabású mente asztrakánprémmel, világoskék, arannyal áttört zsinórzattal, asztrakánkucsma sötétkék oldallal és kócsagtollal, sárga lovaglónadrág és sárga csizma, sarkantyú. Oldalukon kard és hosszú szíjakon tarsoly lógott le, melyen a hímzés Debrecen város címerét ábrázolta. A kantár és a szügyelő világos szíjból készült pitykés díszítéssel. A nyeregtakaró hátsó sarka elfelé elvékonyodott, és bojtban végződött, ezt a részt a város kicsinyített címere díszítette. Az úri bandérium tagjai: Király Gyula, Megyaszay Miklós zászlóvivő, Medve Zoltán, Sesztina Jenő, Steinfeld Mihály, Vecsey Imre. A cívisek csapatában: Balogh János, Fehér Sándor, Jámbor János, Kállay Sándor, Kéki Sándor, Németi László, Polgáry András, Polgáry Bálint, Polgáry József és Úszó István készülődött.

50 Hajdú vármegye is kivette a részét, elvégezte az előkészületeket. Rendelet ment ki a vármegyétől, miszerint a 3 város egy-egy banderistát, a nádudvari járás 2, a balmazújvárosi járás 48 Debreczen, 1890. X. 13. sz. 49 Pettkó-Szandtner i. m. 83. 50 Millenniumi képesalbum i. m. II. 324