A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920-ig

6. kép Polgáry István az 1906. évi bandérium tagja A kocsis öltözete magyaros jellegül egyen. Strucctollas, pántlikás, kis karimájú fekete kalap vagy széles karimájú hortobágyi csikóskalap darutollal, illetve ha katonás jellegű az öltönye, kuruc süveg kerüljön a fejére. — Rézgombos mellény, sujtásos, gombos, rövid dolmány. — Zsinóros csizmanadrág. — Magyaros vágású, rojttal díszített, oldalt varrott csizma. — Eső ellen díszes, galléros szűr. —Télen kucsma, zsinóros bekecs vagy bunda. A hajdúsági kocsis segítője a kocsin mellette ülő hajdú, öltözete huszáros, csákó kard és tarsoly az oldalán. A népies fogat hajtója öltözzön szép népies ünneplőbe, fekete nadrág; fekete csizma, fehér ing, árvalányhajas vagy tollas fekete kalap. Ha hortobágyi a fogat, a kocsis öltözzön hortobágyi csikósruhába nagy pásztorkalappal. A fogat egyszínű, egyfajtájú, egyforma alkatú, egyenlő mozgású lovakból álljon. íratlan szabályok a lovak összepárolására: a nagyobbik ló járjon jobb oldalon, ha nem egyszínűek, akkor elütőek legyenek (a sárga és a pej egy párba nem illő), nagy fogatnál az esetleg elütő színű ostorhegyre kerüljön, négyesnél, ha a lovak fele elütő színű, akkor keresztbe kell fogni az egyszínűeket, az ostorhegyes legyen a legszebb mozgású, az viszi fel a fogatot!, nyeregből hajtott népies ötösnél, hetesnél a legokosabb a gyeplős legyen, mert ebben a fogatolásban az a vezérlő, hordja mélyen a fejét, a nehéz anyagyeplő úgyis lehúzza, kicsit előbbre kell fogni, 314