A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

frtnyi) költség fedezésére képes leend. — A burkolat és csatornázatnak, a kettős kert alakjához áthelyezésére nézve, a város részéről még semmi sem történt; ellenben a légszeszcsövek vezetését, elnök Csanak úr figyelmeztetése folytán, a kertek alakjához alkalmazza a légszeszvállalkozóság. — A főiskolai zenekar és önképezde által rendezendő hangverseny alkalmára, a sorsjátékból fenmaradt tár* gyak elárusítása végett Csanak József, Konlóssy Imre és Handtel Vilmos urak megválasztatnak. — Az »István« gőzmalomtársulat, a rácsozat készítésébe már belekezdett. — Elnök azon intézkedése, mely szerint Gy. (Gyulai Pál) helybeli lakatos mesternek, már a gőzmalommal kötött egyessége után beadott rácsmintáját, e körülmény tudatásával visszaadta, tudomásul vétetik. — Az »István« g.m. (gőzmalom) társulat közelebbi 150 frtnyi és Eggert József 5 frtnyi adománya köszönettel fogadtatik. — A Csokonaiszobor ügyében ifj. b. Vay Miklóshoz azon kérés intéztetik, hogy nézeteit közölni szíveskedjék. — A nyugoti kert fentartására nézve intézkedés tétetik, st. — A társulat pénzereje ez idő szerint mintegy 1612 frt." Bizottmányi ülés 1863. augusztus 6-án Debrecen város elöljárósága a Nagytemplom és Péterfia utca közötti burkolatvonalnak, a nyugati kert mentében való áthelyezését ígérete ellenére nem teljesítette. Sőt kijavíttatta a burkolatot. Ez aggodalmat keltett a bizottmányban a burkolat áthelyezésének jövője iránt. A bizottmány megbízta Csanak Józsefet és Simonffy Sámuelt, hogy a burkolat, de főleg a csatorna áthelyezése ügyében a polgármesterrel tárgyaljanak. Ugyanis a főiskolatéren végighúzódó csatornázat akadályozni fogja a keleti kert kialakítását. A nemes város védfákhoz való anyagnak „2 csomóban 30 szál úgynevezett sukkosfát" ajánlott fel. A bizottmány elhatározta, hogy ebből „az anyagból, a nyugoti kert kerítésén kívül alakítandó fasorok ültetvényei védelmére, hatszögű, közép vastagságú, gömbölyű tetőn vaslemezzel borított védfák faragtassanak". Nehéz elképzelni, hogy milyen lehetett. 1. Elnök célszerűségi szempontból indítványozta, hogy a rácsozat alapja a por némi elhárítása végett, szilárd anyagból egészen kitöltessék. A rácsoszlopok beékeléséhez pedig faragott köveket használjanak. Az indítványt elfogadták, megbízták az elnököt, hogy a rácsalap anyagját helyben, az oszlopokét pedig ahol tudja, szerezze be. 2. A városban a „légszeszvilágítás" bevezetése rövid időn belül várható volt. Megbízták az elnököt, hogy tegyen lépéseket, hogy a lámpák elhelyezésénél legyenek tekintettel a nyugati kert megvilágítására. Elnök bejelentette, hogy a vasrácsozatból a gőzmalomtársulat lakatosműhelyében 50 folyóöl már készen áll. Az emlékkert díszes vaskerítése már kész, ... = Hortobágy. 1863. november 1. 2. évf. 44. sz. 206.

1. „Az emlékkert díszes vaskerítése már kész, s ez annyival inkább figyelmet érdemel, mivel az egész mű a helybeli gőzmalom gépgyárából került ki, melynek mind csín, mind olcsóság tekintetében valóban dicséretére válik. A rácsozat körülete 130 s a kapukkal együtt 138 folyó ölet teszen." Hogy milyen volt a nyugati kert vasrács kerítése az öt kapuval a maga idejében, azt részben a már említett műszaki leírásból, s részben Mirkovszky Géza (1855—1899) építész és festő festményéről rekonstruálhatjuk. Sikerült rátalálni és megszemlélni Mirkovszky festményét a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumának igazgatói szobájában. A festmény havasán, téli képben ábrázolja a nyugati kertet. A kép 1896-ban készült. Az Emlékkert Társulat egyszer, jogutóda, a Csokonai-kör egyszer sem állíttatott fel díszkerítést az emlékkertben. így a kép minden kétséget kizáróan az eredeti vasrács kerítést szemlélteti jól látható méretben. 275