A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

Bizottmányi ülés 1864. február 13-án Illésy György jegyzői teendőiről lemond. Lemondását elfogadják. Utódnak Sárváry Eleket választják. A tanulóifjúság 1863. június 28-án rendezett hangversenyének tiszta jövedelme 138 frt volt, melyet átadtak az Emlékkert Társulat javára. A nyilvános köszönetet a társulat a sajtó útján nyilvánította. Az István Gőzmalomtársulat 1863. szeptember 6-i választmányi jegyzőkönyvéből, 11. szám alatt kiiktatott cikkelye tudatja, hogy „Csanak József és Szabó Lajos urak által ajándékul a gőzmalmi társulat pénztárában benhagyott 14.103 frt 93 kr az Emlékkert társulat rendelkezésére folyóvá tétetett". A benthagyott tőke 6%-kal kamatozik az Emlékkert Társulat javára. Elnök a már felállított fa védoszlopok összekötésére három különféle mintát szerzett, amiket bemutat választásra. A bizottmány a minták közül a hosszúkás négyszögűt választja, s tartja legcélszerűbbnek. Debrecen város tanácsa hozzájárul a keleti kert létesítését akadályozó faburkolat felszedéséhez, illetve a város költségén való átrakásához. Az 1863. november 20-án 9975/1863 szám alatt hozott határozatával ismét megengedi a nyugati kert létesítését a bemutatott térkép szerint. Elnök jelenti, hogy a nyugoti kert teljesen elkészült, kiadásai teljesen ki vannak fizetve. Elnök ,,a' Nagytemplom terrassen lévő ajtók kulcsát felmutatja, utasítást kérvén, hogy ezen kulcsokat kinek adja által?". Az idézetből nagyon figyelemre méltó az utólagos elképzelés szempontjából, hogy ezek szerint a Nagytemplom hátsó teraszára volt szerelve a kerítés, nem is egy ajtóval. Ebből következik, hogy az ajtók előtt, a podesztről lépcsők vezethettek le a kertbe. Az ajtók pedig vagy állandóan, vagy időnként zárva lehettek, mert különben minek a kulcs? Egyébként a kulcsot — ez csak egyes számban — a jelen levő Kiss Lajos egyházi főgondnoknak adta át a bizottmány. A főgondnok a „további intézkedést" magára vállalta. Csanak József beszámol a társulat vagyonáról: a fennállás óta összes bevétel 18 623,76 frt összes kiadás 5 344,29 frt 1864. január l-jén egyenleg 13 279,47 frt 3 darab takarékpénztári betétkönyvük van, a gőzmalmi igazgatói díj. A bizottmány jegyzőkönyvi köszönetet mond Csanak Józsefnek a pontos és világos pénzkezelésért, s csak az elnök —• Csanak — határozott kérésére egyezik bele a számadás felülvizsgálatába, kijelölve felülvizsgálónak Sápy Sámuelt. A keleti kert rácsozatának védéséhez faoszlopok faragásánál keletkezett forgácsot eladni határozzák. A bizottmányi és közgyűlésekre szolgáló meghívókból 1000 darabot nyomtattatnak. Vas Pál főiskolai kertész jelentést tesz az emlékkerti növényzet állapotáról. A megelőző évi szárazság miatt kipusztult hiányok pótlására az általa összeállított jegyzéken feltüntetett növények megrendelését kéri. Szorgalmazza a víztartó kivitelezését. A bizottmány a jegyzékben szereplő növényekre megszavazza az 53 frt 13 ezüstgarast és az előre nem tudható összegű szállítási költséget. A víztartó ügyét elnök, Pfansmid Kálmán tiszti mérnök és néhány szakértő veszi kezébe. Elnök a tavasz közeledtére hivatkozva szorgalmazza a keleti kert felállítását. Kacskovics Iván bizottmányi tag felajánlja segítségét és a nyugati kert kialakításánál szerzett tapasztalatait. Vas (olykor Vass) Pál kertész-szakértői tevékenysége ebben a jegyzőkönyvben már erőteljesebb hangot kap, mint a megelőzőkben. Balogh István (helytörténeti kutató) soraival mutatjuk be őt a mai olvasónak: „Vass Pál (Gyula, 1808) Kerekes Ferenc — a kollégium egyik tanára, az MTA egyik első tagja — tanítványa volt. Pesten kitanulta a műkertészetet, 276