A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

előleges költségszámítása és terve. Nem elsősorban anyagi vonzata miatt, hanem félreérthetetlenül bizonyítja, hogy az egységes szemlélettel „főiskolatér"-nek, illetve „emlékkert"-nek nevezett terület alatt mindkét, korábban már meghatározott területet értették. Szemben a mai értelmezéssel, amely csak a Nagytemplom és a kollégium közötti területet nevezi Emlékkertnek. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a költségvetés A és В részekre tagolódik, azonos tételekkel. Csak a méretekben van némi eltérés, ami mindössze 14 forint különbözetet mutat az A és В rész költségvetésének kalkulációja között. Az A kert létesítése 3630, а В kert 3644 forintra, az A és В együttesen 7274 forintra van tervezve. Hogy ez a végösszeg a maga korában mekkora volt, arról úgy alkothatunk fogalmat, hogy számításba vesszük a korabeli vásárlóértékét. Ehhez szolgáljon támpontul a Hortobágy című napilap 1861. november 5-re vonatkozó piaci jelentése a november 10-i számban: „Középár: 1 Pozsonyi mérő tiszta búza 4 f. 10 kr. — Kétszeres 3 f. 30 kr. — Rozs 3 f. — kr. — Árpa 1 f. 75 kr. — Zab 1 f. 30 kr. — Tengeri 2 f. 50 kr. — Köles 2 f. 80 kr. Kása 5 f. 20 kr. — Egy mázsa szalonna ó 34 for. — kr. — Új szalonna 30 f. 40 kr. — Egy font marhahús 18 kr. — Egy font sertéshús 18 kr. újpénzben." A korabeli piaci árak ismeretében a mai olvasó tetszése szerint választhatja meg azt a terményt vagy terméket, amelynek segítségével kiszámíthatja, hogy mekkora vásárlóértéket képviselt az Emlékkertek létesítésére betervezett összeg. Mi átszámítási alapul az ószalonna értékét vesszük, részben azért, mert mai mértékegységünknek megfelelően mázsában van megadva, részben pedig krajcár töredék nélkül, kerek forintban. A 7274 forint a maga korában 213,94 mázsa ószalonna árának felelt meg. Az ószalonnát mint árut a mai ifjúság nem ismeri, de 213,94 mázsa szalonnát egy tömegben el tud képzelni. A költségvetés zárófejezete egy szintén tételes, olyan összeállítás, amely a munkálatok csak egyik kertben való megindításához legszükségesebb anyagokat és kiadásokat tartalmazza: „Egyelőre azonban а' В területnek csak nyugoti oldalát kellene vasrácscsal köríteni ... többi oldal fakerítéssel készülhetne." Ebben az esetben az indulóköltség 902 forint. Az alakító közgyűlés jegyzőkönyve nem nevezi meg, hogy melyik az A, illetve В kert. Nyilván azért, mert a közgyűlés tagjai tudták. A bizottmány alapos munkáját megelégedéssel fogadták a közgyűlés tagjai. Elhatározta a közgyűlés, hogy az alapszabályt kiegészíti azzal, hogy a társulat pénzét biztos helyen kell kamatoztatni. Továbbá, hogy mihelyt meglesz a bekerítési költségek fele, a munkálatokat azonnal megkezdik a „buzdítás és hatás szempontjából". A korelnök ezek után nyilvánította véglegesen megalakultnak a társulatot. Ideiglenes elnöki tisztségéről lemondott. Utódául, szintén ideiglenesen, Csanak Józsefet választotta meg a közbizalom. A tollnoki — jegyzőkönyvvezető — tisztség továbbra is Varga József kezében maradt. A társulati elnök jegyző, pénztárnok és választmányi tagok most már végleges megválasztását elhalasztották. Az ideiglenesen elnöknek választott Csanak Józsefet nyomban felkérte a közgyűlés, hogy egy aláírási ívet bocsásson ki, s mihelyt legalább 50 részvényes tag lesz, azonnal közgyűlést hívjon össze. Közgyűlés 1861. október 20-án Ezen a közgyűlésen Csanak József ideiglenes elnök örömmel jelentette be, hogy nemhogy 50, de kétszer annyi részvény van már jegyezve gyűjtőívén, nem is beszélve a tárgyi ajándékokról, amiket sorsolás rendezésére ajánlott fel a közönség. Mind helybeliek, mind vidékiek, személy szerint és anyagilag erősen támogatják a társulatot. Az erkölcsi és anyagi sikert, valamint Csanak József ügybuzgalmát örömmel fogadja a közgyűlés, s lendületesen lép tovább. 1. Csanak Józsefet most már véglegesen megválasztja a társulat elnökévé. 2. Megbízza Csanak József elnököt, hogy ideiglenesen kezelje a társulat pénzét. Esetenként tegye a helybeli takarékpénztárba. 260