A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Benkő Éva: Egy debreceni kereskedőcsalád felemelkedése a XIX. században

szereztem első nőm Tóth Eszter — mit második nőm Tóth Mária életükben; mert az alapot mind a kereskedés — mind némely fekvőségekben első nőm életében vetettem meg; második nőm életében pedig azon alapon több, s nagyobb szerzeményeket tettem."

44 A Kardos család anyagi erősödése az országos gazdasági helyzet lanyhulásával volt fordítottan arányos. A két ellentétes előjelű fejlődésben a legszembetűnőbb különbséget az 1848—49-es szabadságharc ideje mutatja. Az 1848—49-es zűrzavaros állapot, az általános háborús helyzet, a cári seregek bevonulása és sarcoltatása nehéz időket hoztak Debrecen lakói számára. „A szabadságharc leverésének évében zuhanásszerű visszaesés volt tapasztalható a gazdasági élet minden területén."

45 Kardos László jó helyzetfelismeréssel ebből a válságos helyzetből mégis nyereségesen került ki, sőt talán azt a kijelentést is megkockáztatjuk, hogy jövőbeni gazdagságának alapját ekkor sikerült tartósan megvetnie. Mint korábban utaltunk rá, Várady-Szabó Lajossal eddig is párhuzamosan haladt Kardos László útja, olyannyira, hogy ennél a fordulópontnál már közös lett elképzeléseik megvalósítása is. A szintén textil-rövidáru kereskedést folytató s hasonló anyagiakkal rendelkező VáradySzabó Lajossal a bekövetkező változásokat jó érzékkel előre megsejtették. Elhatározták, hogy meglévő készpénzeiket összetéve, s azt 6%-os kamatra felvett hitellel kiegészítve ingatlanokat vásárolnak. Nem sokkal az 1849. augusztus 2-i súlyos csatavesztés előtt, 1849. július 25-én 18 200 pengő forint értékben megvették Komlóssy László Cegléd utcai házát ondódi ház utáni földjével, Péterfia utcai két szárazmalmát, macsi 7 nyilas szántóföldjét, halasi 8 boglyás kaszálóját.

46 A vásárláshoz készpénzben 10—11 ezer forint állhatott rendelkezésükre, mert a fennmaradó 7 ezer pengő forint augusztus l-jén mint adósság (hitel) került a városi tanácsnál betáblázásra.

47 Az így megszerzett ingatlanokon ezután a két társ megosztozott, Várady-Szabó Lajosé lett a Cegléd utcai ház az ondódi ház utáni földdel, Kardos Lászlóé a malom, a kaszáló, a tanyaföld.

48 Utólagosan szemlélve ez a kényszer szülte megoldás, melyet a két üzletember vállalt, teljesen logikus és helyes, ám akkoriban túlzott merészségnek számított egy ilyen vállalkozás megvalósítása. A debreceniek a bizonytalan jövendő veszedelmétől való félelem legjobb gyógyírjaként a pénz ládafiában való tartására esküdtek ekkor is.

49 Lehet, hogy ez a felfogás korábban bevált, 1849-ben azonban a hirtelen vagyonvesztéshez, a teljes pénztelenséghez vezetett. A megszálló császári katonák parancsára kártalanítás nélkül gyűjtötték össze és semmisítették meg a rebellis Kossuth-bankókat, így váltak a város polgárai által évekig gyűjtögetett vagyonkák egyszerre semmivé.

50 Várady-Szabó Lajos és Kardos László azonban nyugodt szívvel mehetett a bankjegyeket megsemmisítő máglyához, hogy maradék pénzüket hamuvá égessék: a bankók javát már biztos helyen tudhatták, vagyonuk értékes házba, földekbe, malmokba fektetve megmaradt. Nem véletlenül sziszegtek a tűz körül állók irigykedve: 44 A VIII. 86. 2. 3-as leltári számú végrendelet. 45 Szűcs Ernő: Debrecen ipara az abszolutizmus korában. In: Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig (Szerk.: Ránki György, Debrecen, 1976.) 27. 46 HBML IV. A. 1011/bb. 27. Betáblázott adósságok jegyzőkönyve. 47 Uo. 48 Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen helyrajzi történetéhez. Kézirat. A Déri Múzeum általános történeti dokumentációs gyűjteményében a 192-es számmal nyilvántartva. „1849-ben Komlóssy László s neje Kémeri Julianna házukat, péterfiai malmukat s macsi 7 nyilas szántóföldjeiket, halasi 8 boglyás kaszálóval, ondódi házutáni földdel együtt 18 200 pengő frtban eladják Szabó Lajosnak, nejének Szakái Veronkának, nem különben Kardos Lászlónak és K. Tőth Máriának, úgy hogy a »gazda nevet« Szabó Lajos és neje viselendik. 1849-ben Szabó Lajos és Kardos László a Komlóssy-féle ingatlanon megosztoznak. Szabó Lajos veszi át a Czegléd utczai 16/17 számú házat ondódi földjével." 49 Szűcs: i. m. 26. 50 Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme. III. (Debrecen, 1871.) 1025. Dr. Somlyai József: A pénzvilág debreceni száz éve 1846—1948. Kézirat. (Debrecen, 1980.) 7. A Déri Múzeum ált. tört. dok. gyűjteményében található. 233