A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával)

apja, Rickl József anyag- és fűszerkereskedőnek a M. Nemzeti Múzeumban őrzött „C" jelű főkönyve tartalmazza.

50 Ezután feltehetően apja pesti üzletében is tanult, mígnem 1799től megkezdte komoly tanulmányait. Erről az időről Rick! József Zelmos később önéletrajz jellegű feljegyzést készített az 1811. május 8-án kiállított pesti keresztlevele hátulján. Sajnos ez a keresztlevél a II. világháború során elveszett, de másolata a Rickl Antal Lajos (később Nagybákay) által készített kézírásos „Rickl családi könyvben" szerencsére reánk maradt. Adjuk tehát át a szót az önéletrajzírónak (a német szöveget magyarra fordítva): „Ifj. Rickl József 1799. jún. 29-én lépett be tanulónak Linzben Eder Andráshoz. 1803. Péter-Pál napján szabadult fel a tanulóságból, meglátogatta szüleit Pesten. Ugyanez év őszén visszament Linzbe, ottmaradt segédnek a fent nevezett cégnél egészen 1804. június 5-ig, majd ettől kezdve Pesten talált állást Schirmerer Károlynál, ahol 1805. augusztusig dolgozott. Szülei ekkor 21 éves korában hazahívták, hogy a pesti üzletet vezesse, de ehhez még hiányzott egyrészt a megfelelő alaptőke, másrészt a szükséges ismeretek is. Ezért 1806 decemberében kilépett az atyai házból, és Deyak József Mátyásnál helyezkedett el Pesten mint könyvelő, és itt maradt 1807 augusztusáig. Ebben az évben március 14-én vesztette el szeretett édesanyját, Rickl Catharinát gyermekszüléskor negyvenedik évében. Édesanyjának nővére, Pichler Éva (egy gonosz asszony) által Deyak úr házából szégyenteljes módon eltávolítva — elment Triesztbe állásba, elküldte ajánlóleveleit az akkor éppen ott Fries és Társa cégnél dolgozó fivéréhez, de ezekre végül is nem volt szüksége, mert az Eder András-cégnél éppen alatta szolgált gyakornok Pichler János barátságosan felvette a Kern Károly Ágosttal közösen vezetett kereskedésébe, ahova személyesen 1807 szeptemberében érkezett le. 1807 novemberében ideglázba esett, amiből januárban gyógyult ki. Júliusban Grazon, Linzen, Bécsen keresztül felutazott Pestre, majd újra vissza Triesztbe. Cégénél cégjegyzési jogot is nyert. 1818. szeptemberben Paduán, Ferrarán, Bolognán át Anconába ment. Innen dec. 11-én utazott el, és 1809. január 5-én tért vissza Triesztbe. Innen februárban Bécsbe utazott, útközben megbetegedett orbáncban, két napig feküdt Bécsújhelyen, ahonnan meggyógyulva Bécsbe ment. Itt azonban orbánca kiújult, és négy hétig betegeskedett. Meggyógyulva Ritmer Antalnál talált munkát, akinek az üzleti könyveit tette rendbe májustól november végéig. Idejött hozzá Málta szigetéről fivére, és rávette, hogy hagyja ott az állását, és menjen vele Pestre, hogy átvegyék anyai örökségüket. Megfogadta a tanácsot, de 1809. november 3-án nem talált szíves fogadtatásra édesapjánál, azért újra elhelyezkedett Krakovichnál. 1810. február l-jével azonban Pichler Éva újra kitúrta onnan, mire Miller Károly Tódornál lépett szolgálatba, ahol is rövid idő múlva felkereste Krakovich G., és újra alkalmazta. Itt dolgozott 1811. jún. 10-ig, jún. 25-én érkezett Debrecenbe, és átvette az apai üzletet.

51 Ebből az önéletrajzból az derül ki, hogy Rickl József Zelmos nagyon komolyan készült életpályájára. A németen és a magyaron kívül valószínűleg tudott olaszul is, ami a hosszú trieszti és olaszországi tartózkodásának következménye lehetett. A családi hagyomány szerint latinul és franciául is tudott. Az előbbire a magyarországi hivatalokkal való érintkezésben volt szüksége, az utóbbira az 1920-as években még egyes családtagoknál fellelhető néhány tőle származó francia könyv engedett következtetni. Bár ez utóbbiakat korán elhalt öccsétől is örökölhette. A debreceni polgárok közé 1812. szept. 17-én vették fel a 4 Fft taxa lefizetése és a polgári eskü letétele mellett, mely utóbbit magyar nyelven tette le.

52 Üzletét Debrecenben saját nevén: Rickl József Zelmos a Török Császárhoz címezve vezette viszony50. Magyar Nemzeti Múzeum újkori dokumentumok gyűjteménye. 1961. 4. d. lelt. sz. 33. Ignác Frost folyószámlája és 32. Haushaltungsunkostenconto. 51 Nagybákay (Rickl) Antal Lajos i. m. (42). Debrecen s a Török Császár bolt Rickl József és fia Rickl József Zelmos alatt 1829-ig с fejezet. 52 HBML. Matricula civium И. k. 1778—1905. „Josephus Anselmus Rickl mercator, Debrecen, 1812. szept. 17. Taxa Rf. 4. "Az erről szóló, a II. világháború során elkallódott tanúsítványon az a megjegyzés állott, hogy a polgári esküt magyar nyelven tette le. 202