A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával)

ezekben az artikulusokban a kereskedői előképzés, képesítés, a kereskedővé válás feltételeit és szabályait, egybekötve természetesen az illetékes társaságba való belépéssel. A Debreceni Nemes Kalmár Társaságnak valószínűleg négy egymást időrendben követő céhszabályzata volt. Az első, amelyik minden bizonnyal 1695-ben, a megalakuláskor kelet­kezett, sajnos nem maradt fenn. A második 1712-ben, a harmadik 1793-ban, a negyedik 1827-ben kelt. Az 1712-i rendtartás, melyet III. Károly király 1715-ben erősített meg, hét külön cikkelyben intézkedik az inasok jogállásáról, előírt szolgálati idejéről. 4 Ezek szerint az inas próbaideje egy hónap. Ezután mindkét fél (gazda és inas) közös beleegyezésével meg­történik a beszegődtetés a gondviselő, ill. helyettese jelenlétében. Az „Inaskodásbeli szolgálat idejének öt esztendőknek, vagy ha gyenge gyermek lészen hat esztendőknek kell lenni." Beszegődtetéskor az inasért két tagnak kezességet kell vállalnia, a fogadó gazda pedig ebéd­del kedveskedik neki. Az inas gazdájánál lakott, az látta el élelemmel és ruhával. Felszaba­dulásakor egy „fájlondis" posztóból 5 készült köntös és 16 forint volt a járandósága. Neki pedig felszabadító lakomát, úgynevezett „társpohár"-t kellett fizetnie. Ugyancsak intézkednek a szabályzatok a legények önálló kereskedővé válásának (a tár­saságba való belépésének) feltételeiről is, mégpedig négy egész articulusban. 6 Ezek lényege: tagfelvételkor egyévi vándorlási és egyévi helybeli legényeskedési bizonyítványt kellett fel­mutatni. Idegen ezenkívül bizonyítani tartozott, hogy tisztességes családból származik, s a kalmári mesterséget megtanulta. A felvett kalmár a városi tanácstól polgárjogot volt kö­teles szerezni. Egyébként, ha valaki egy társasági tag özvegyét vette feleségül, akkor rövidebb tanulóidőt (3 évet) kértek csak tőle számon. A csak alig néhány évvel később alakult Debreceni Nemes Vasáros Társaságnak első céhszabályzata szintén nem maradt fenn, csak egy 1807-ből származó másolata létezik. Ez részletesen foglalkozik az inasok és legények jogállásával, szolgálati idejével, a társaságba való „beállással" öt külön artikulusban. 7 A próbaidő itt egy esztendő, melynek végén, ha megegyeznek, jön létre a beszegődtetés. Az inasévek 5, ill. 6 esztendeig tartanak, mégpedig a szerint, hogy ha a szülők ruházzák, 5 év a szolgálat, ha a gazdája ruházza, 6 év az inaskodás. A próbaidő azonban mindig be­számít az inasévekbe. A felszabadulás feltételei: „a Vasárrosi kereskedésnek fundamentumos értése, a Jó erkölcsi magaviselet, megmutatott Szorgalmatosság, a Német és Magyar Nyel­veknek, minthogy ezek nélkül a mi Hazánkban Vas-Árrost nem gondolhatunk, értése, be­széllése és helyesírása". A szabadulni akarónak folyamodnia kell a B. Társasághoz, ahol a gyűlésben meg kell jelennie, és ahol a „szükséges dolgokból examináltatik". A vaskereske­dők saját gyermekeinek négy év tanulási idő is elég, de hogy gazdák lehessenek, ahhoz há­romesztendős „külső Vas-Árrosi" kereskedésben kell „dicséretesen" szolgálniuk. A társa­ságba való felvételért kérvényt kell a társasághoz benyújtani, amihez a szolgálati bizonyít­ványokat is mellékelni kell. A társaság megvizsgálja a beállani szándékozó személynek a kereskedés folytatásához elegendő „tudományát", főképpen pedig „erkölcsi Jó magavisele­tét", csak ezek után dönt a felvételről. Igaz, az előbbiek csak a komoly, a szakma teljes körét felölelni kívánó kereskedőkre vo­natkoznak, mert Debrecen város 1737. május 27-i tanácsülési jegyzőkönyvének 352. lapján ez áll: „Inas esztendőket pedigh elég lészen egy esztendőket tölteni olyanoknak, akik csak 4 Az inasokra vonatkozó rendelkezéseket az 1712-i szabályzat (rendtartás) XXXVI—XLIII. sz articulusai (cikkelyei) tartalmazzák. 5 „Failondis" = XVII. századbeli iratainkban előkerülő posztónév. Nyilván német eredetű, feinlon­disch, vagyis finom londoni szövet. A Pallas nagy lexikona. VI. 552. 6 A legényekre vonatkozó intézkedéseket az 1712-i szabályzat (rendtartás) XVIII— XXI. sz. arti­kulusai (cikkelyei) tartalmazzák. 7 „A betsületes Vasárros Társaságnak újonnan készült Articulusai Debreczenben 1807-dik esz­tendőben." A VIII— XII. sz. artikulusokban találhatók az inasokra és a legényekre vonatkozó rendelkezések. Megjelent: Ricki Antal i. m. (3) 38—42. 194

Next

/
Thumbnails
Contents