A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával)

kapát és borstörőt, s effélét árulgatnak, de a Bécsi Vasárosságban tartassék meg az inas esztendőknek rendes száma.

8 Ami az elméleti tanulást illeti, a XIX. század folyamán kialakultak a kereskedelmi és ipari tanonciskolák, a felső kereskedelmi iskolák,

9 melyek elvégzése után ún. kereskedelmi érettségit lehetett tenni, sőt a főiskola jellegű kereskedelmi akadémiák is. A század közepétől kezdve a jövendő kereskedők már ezeket az iskolákat látogatták részben belföldön, részben külföldön. A fentiek előrebocsátása után vizsgáljunk meg néhány régi debreceni kereskedőcsaládot, hogyan készültek fel tagjaik választott életpályájukra. Hangsúlyozni kívánom, hogy nem az egyes kereskedőcsaládok története tanulmányom tárgya, hanem kizárólag az egyes tagok ifjúkorának, önálló kereskedővé válásának, elméleti és szakmai felkészültségének bemutatása. I. A Várady-Szabó család A Várady-Szabó család

10 Debrecen s egyben Magyarország egyik legrégibb kereskedőcsaládja, amely 16 taggal 8 generáción át firól fira folytatta a kalmárfoglalkozást. A család tagjai „híven ragaszkodtak a virágzó üzlethez és azt örökletesen űzték".

11 Valamennyien rőfös és rövidáru-kereskedők voltak, és mint ilyenek tagjai a Debreceni Nemes Kalmár Társaságnak, ill. jogutódjának, a Debreceni Kereskedő Társulatnak. Erre vonatkozólag a Debreceni Kereskedő Társulat 1918. május 2-án igazoló tanúsítványt állított ki, melynek szövegét 1. függelékként közlöm. Első ismert tagja I. Mihály, aki feleségével, Gazdag Judittal és fiával, Mihállyal együtt 1687. nov. 6-án I. Lipót királytól magyar nemességet nyert, és 1690 táján költözött Nagyváradról Debrecenbe. Ő az 1695-ben alakult Debreceni Nemes Kalmár Társaság egyik megalapítója, s egyben annak 1698-ban másod-, 1700—1702 között pedig első gazdája.

12 Bár róla és fiáról, II. Mihályról, aki 1711-ben volt a Kalmár Társaság másodgazdája,

13 nem maradt fenn semmilyen adat, hogy hol, merre, meddig tanulták a kalmármesterséget, de éppen a bevezetőben említett szigorú szabályzatok e nélkül nem tették volna lehetővé, hogy a Kalmár Társaságnak egyáltalában tagjai, nemhogy vezetői lehessenek. II. Mihály 1715 körül, kb. édesapjával egy időben halhatott el. Vagyonösszeírása 1717. márc. 31-én történt meg árvái részére.

14 Özvegye, Veresmarti Anna rövidesen férjhez ment Tarczali András kalmárhoz, aki gondoskodott róla, hogy mind fiatal sógora, Várady-Szabó István, mind az árvák: 8 Rickl Antal i. m. (3) 25. 76. jzt. 9 A Debreceni Kereskedő Társulat első kereskedelmi iskoláját 1857-ben létesítette, és 1858-ban indította be Budaházy József rőföskereskedő, a társulat elnöke, aki 1858—1871 között az iskola első igazgatója is volt. L. Szojka Gyula: A Debreceni Kereskedelmi Akadémia emlékkönyve a nemzet ezredévi ünnepére. (Debrecen, 1896.) 10 Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikona. (Szerk. dr. Schack Béla.) IV. 320. Várady-Szabó család, Herpay Gábor: Nemescsaládok Debrecenben (Debrecen, 1925), ifj. Rickl Antal: A nemes Szabó Debrecen legrégibb kereskedő családjának története (Debrecen, 1915), Móricz Pál: Magyar Sirató. Feljegyzések, történetek a régi magyar életből (Tahitótfalu é. n. 1925), A rőfös Várady-Szabók 45—51. 11 Dr. Calamus (Boldizsár Kálmán): Debreceni cívisek könyve=Debreceni Képes Kalendárium. 1911. évf. 12 Nagybákay (Rickl) Antal i. m. (2) 22. A Nemes Kalmár Társaság gazdái (1695—1844). 13 L. 12. jzt. 14 Rácz István: Debreceni vagyonleltárak 1717—1848. A HBML forráskiadványai. (Sorozatszerk. Gazdag István, 9. sz.) 15—16. 195