A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Rácz István: A cívis fogalma

bői a civis és concivis kifejezéseket. Ez utóbbiak már alig-alig érzékelhetők a korabeli írásos anyagban. A magisztrátus és kommunitás 1817-ben a beszállásolás ügyét „a Polgárokon meg súlyosbodott Quartélytartásbeli tehernek könnyebbithetése végett" szabályozta.

33 Az 1818. évi béres földek kiosztásáról szóló tanácsi projektum valóságos tárháza a polgár kifejezésnek, s szövegezőjük véletlenül sem cserélte fel a civis terminológiával. „A városon belül házzal biró Polgárnak engedtetik meg a gazdálkodásra tartozó Épületeknek felállítása", „az ollyan Polgár birhat földeket" és az ezekhez hasonló összefüggésekben sűrű egymásutánban fordult elő a polgár szó.

34 A borbeszedési visszaélések meggátlása céljából a tanács 1820ban olyan határozatot hozott, hogy a borösszeírók „minden Polgárnak a Pintzéjébe magok lemennyenek".

35 1835-ben báró Eötvös Ignác alkancellár polgárjoggal való felruházásáról határozott a tanács, mert úgy ítélte meg, hogy „Városunk kebelében közelebb Házat szerzett a Polgári Korúak díszére s javára szolgálandana, ha hogy Ő Excellentiáját ezen Város Polgárjai közzé számlálhatná."

36 A reformkorban már a sajtó is áttért a polgár szó használatára. A Hetilap 1845-ben cikksorozatban számolt be Debrecenről s — többek között — arról is értekezett, hogy itt „ez előtt nehezen lehetett a polgársághoz jutni idegennek".

37 A Honderűben 1846-ban még visszatért a civis fogalomhasználat, de már nem önmagában, hanem a magyar polgár szóval összekötve. A Paprika neve alatt megjelent útleírás arra is felhívja a figyelmet, hogy „sok debreczeni civispolgár és civisasszony van, ki ládája fenekén élére rakja a tallérokat és aranyakat".

38 Arra is lehet példát idézni, hogy a polgár szót ekkortájt egy másik, társadalmi eredetre utaló szóval kapcsolták össze. A Harsányi-örökösök 1848-ban kelt osztálylevelüket „polgár nemes"-ként írták alá.

39 Mindezek azonban nem változtatnak azon a tényen, sőt részben erősítik is, hogy a reformkorban a polgár szó Debrecenben minden korábbi szinonim kifejezést kezdett kiszorítani.

40 A fogalom fejlődésbeli változása hátterében nem szabad tartalmi változást keresni. Minden jel arra mutat, hogy az általános nyelvtörténeti tendenciák törvényszerűségeinek megfelelően formálódott a cívis szavunk, ennek részletes elemzése és bizonyítása azonban a nyelvtudomány feladata lehet. Azt a következtetést azonban levonhatjuk, hogy a tudományban és az irodalomban utólag — sokszor önkényesen és mechanikusan — csak a civis terminológiával gazdálkodtak a szerzők, holott — éppen ezt kívántuk bizonyítani — az egykorúak váltogatták is. A fogalom pontos megértéséhez a nyelvtörténet tanulságai nélkülözhetetlenek. A polgárjog megszerzésének feltételei és lehetőségei A városi tanács polgárainak létszámát meghatározott keretek között tartotta. Nem határozta meg ugyan számszerűen, arra azonban gondosan ügyelt, hogy a polgárjog és a város gazdasági lehetősége lehetőleg egyensúlyban maradjon. Másképpen megfogalmazva: végső soron az szabott határt a polgárok létszámának a nagyságrendjében, hogy a közös városi vagyonból hány lakosnak tudták kielégíteni a statútumban megfogalmazott polgárjogi igényeit. Mivel Debrecenben az agrárgazdálkodás került a társadalmi termelés középpontjába, a polgárok számára biztosítható földingatlan (szántó, kaszáló és legelő) területi nagy33 IV.A.1011/a/88. P. 394—396. 34 IV.A.1022/a/l. P. 14—22. 35 IV.A.1011/a/91. P. 419—420. 36IV.A.1011/a/105. No. 7. 37 Hetilap, 1845. július 18. 508. 38 Honderű, 1846. szeptember 29. 259. 39IV.A.1011/k. 168/1848. 40 Ezúttal csak jelezni szeretnénk, hogy a cívis és polgár szó melléknévi és igei alakjai a főnévhez hasonlóan változtak, pl. civisi, concivisi, concivitasi, polgári, civilis, concivilitál stb. szavak. Az ilyen jellegű források is bőségesen rendelkezésre állnak. 82