A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Rácz István: A cívis fogalma

Polgárjogot Összesből Év nyert Év lakosok száma helybeli külső 1814 55 49 6 1815 80 68 12 1816 93 70 23 1817 63 50 13 1818 35 34 1 1819 28 23 5 1820 25 24 l 1821 28 21 7 1822 34 30 4 1823 36 28 8 1824 25 22 3 1825 33 28 5 1826 26 21 5 1827 29 24 5 1828 38 35 3 1829 63 58 5 1830 66 57 9 1831 82 73 9 1832 78 70 8 1833 54 45 9 1834 59 47 12 1835 76 66 10 1836 67 51 16 1837 54 40 14 1838 56 43 13 1839 61 48 13 1840 69 52 17 1841 67 53 14 1842 65 51 14 1843 71 58 13 1844 71 53 18 1845 60 48 12 1846 55 46 9 1847 61 52 9 1848 13 10 3 Polgárjogot Összesből Év nyert Év lakosok száma helybeli külső 1779 112 84 28 1780 148 111 37 1781 154 118 36 1782 70 48 22 1783 100 79 21 1784 73 50 23 1785 98 62 36 1786 94 77 17 1787 106 76 30 1788 238 189 49 1789 117 80 37 1790 96 80 16 1791 96 77 19 1792 122 99 23 1793 131 109 22 1794 110 87 23 1795 92 67 25 1796 71 54 17 1797 115 94 21 1798 90 81 9 1799 183 147 36 1800 106 83 23 1801 91 79 12 1802 66 56 10 1803 22 19 3 1804 32 27 5 1805 34 30 4 1806 62 54 8 1807 60 51 9 1808 52 46 6 1809 31 30 1 1810 65 56 9 1811 59 48 11 1812 36 32 4 1813 46 37 9 A táblázatból levonható tanulságok összegezésének kiindulópontjaként arra kell utalni, hogy az 1564—1640 közötti időszakban 57 évből áll rendelkezésre beköltözési feljegyzés. Ez idő során 485-en kéredzkedtek be a városba, évi átlagban tehát 8,5 fő számolható. Ezek közül azonban aligha nyert mindenki polgárjogot. Ehhez képest a XVIII—

XIX. században jelentősen megemelkedett évi átlagban és összességében is a polgárosítás aránya. A vizsgált 115 évben 8734 fő nyert polgárjogot, s ez már 76 főnyi átlagnak felelt meg. Semmi jele sincs annak, hogy a polgárositott személyek számaránya a lélekszám általános növekedésével párhuzamosan emelkedett volna. Külön statisztikai számítások nélkül is jól leolvasható a táblázatból, hogy a polgárjog adományozása szám szerint a XVIII. század második felében emelkedett a legmagasabbra, hogy aztán a XIX. század első felében, ha nem is teljesen azonos mértékben, de megközelítőleg, a XVIII. század első felében kialakult átlagszintre essen vissza. Amíg a XVIII. század második felében 16 olyan esztendő is volt, amikor a százai meghaladta a polgárosított kérelmezők száma, a következő fél évszázadban már sohasem érte el a százas lélekszámot, sőt 18 évben 50 alá süllyedt. Biztosra vehető, hogy az 1770-es évektől a szilárd telekszervezet kialakulása, egyáltalán 98