A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Rácz István: A cívis fogalma

a földért folyt harc mozgósította minden előzőnél nagyobb mértékben a polgárjogot igénylő lakosságot. Egyúttal azonban arról is tanúskodnak az évenkénti összegezések, hogy a városi tanács — erről is volt már többször szó — a kérelmezés áradata előtt kellő időben le tudta húzni a zsilipeket, a már közösségbe tömörült polgárok érdekében. Az átlagtendenciákat érzékeltető számsorokban fel kell figyelnünk néhány kiugró és eltérő adatra. így az 1739. és az 1740. évi ugrásszerű változásra, illetve emelkedésre. Egyértelmű, hogy 1739-ben a nagy pestisjárvány miatt csökkent le 27-re, a következő évben pedig ennek következményeként emelkedett négyszeresére: a nagy riadalom után visszatért az élet a rendes kerékvágásba, s a polgárjog újra kelendővé vált. Legnagyobb kilengést kétségtelenül az 1774. évi 672 főnyi adat mutatja. Szinte elképzelhetetlen lenne ténylegesen ennyi új polgár beiktatása. Hogy nem erről volt szó, az is mutatja, hogy közöttük mindössze 29 külső helyről érkezett polgárt mutattak ki. E kivételesnek tekinthető emelkedés a béres földek kiosztásával függött össze. Ekkor — már erre történt is utalás — mindenkinek újból kellett igazolnia a polgárságát. Valójában jórészt tehát nem új polgárosításra került sor, bár bizonyára ilyenek is akadtak közöttük, hanem zömmel a régi polgárjog írásos szentesítésére kell gondolnunk. A Matricula civiumban a polgároknak nemcsak az évenkénti gyarapodása követhető nyomon, hanem az is, hogy az egyes éveken belül hogyan súlypontozódott a polgárosítás. Mivel e vizsgálati szempontjelentősége nem vetekedhet a 4. táblázatban foglaltakkal, az 5. táblázatban csak néhány év adataival érzékeltetjük a tendenciákat.

132 5. táblázat Polgárjog szerzésének hónaponként való eloszlása Év Polgárjogot nyertek száma Hónaponként szám szerint Dátum Év Polgárjogot nyertek száma I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. nélkül 1714 1754 1794 1834 42 52 110 59 14 1 17 2 12 10 4 9 2 9 14 112 2 14 6 13 8 1 9 — 35324 9 11 9 10 11 8 11 10 8 8 8 Összes 263 34 26 20 15 13 20 12 5 15 29 18 40 16 A négy különböző időbeli metszet adatai összhangoznak, ezért indokolható összegzésszerűén is az elemzésük. Eszerint a polgárjogot a téli hónapokban szorgalmazták a legtöbben, amit mutat, hogy a 263 kérelmező közül december, január, február és március hónapok ban 119 (45,4%) név került a Matricula civiumba. A kérelmezés hullámvölgye a nyári hónapokra esett, ezen belül is a mélypontot augusztus hónapban jelölhetjük meg. Döntően agrártermelésre berendezkedett társadalomról lévén szó, aligha tekinthető mesterkéltnek az a magyarázat, hogy az idénymunkák idején a kérelmezők száma lecsökkent, a betakarítás után pedig emelkedett. Származási hely szempontjából ugyancsak sok tanulságul szolgál a 4. táblázat. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy a polgárok utánpótlása mennyiben történt Debrecenből és mennyiben vidékről. Ennek és egyáltalán a fejlődéstendenciának jobb megértéséhez ismételten vissza kell nyúlnunk az 1564—1640 közötti időszak összegző konklúziójához. Az ekkor bevándorolt 485 személynél 8,5 évi átlagot számítottunk. Az 1733—1848 közötti polgárosított 8734 személy közül 6722, azaz 77% helybeli születésű volt, s 2012 fő, 132 Uo. 99