A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Rácz István: A cívis fogalma

kialakulása valamennyi városban eltérő időpontokban ment végbe, megszüntetésére mindenütt 1848-ban került sor. Legfeljebb annyi időbeli különbözőség figyelhető meg, hogy az egyetértő elvi deklaráció kinyilvánítása és a gyakorlati teendők rendszerbe foglalása nem ugyanazon hónapokban történt. A rendi kiváltságokat — beleértve a polgári előjogokat és mentességeket is — a jogegyenlőség eszméje számolta fel. Az országos törvények nem is azt hangsúlyozták, hogy eltörlik a különböző társadalmi privilégiumokat, hanem az állampolgári jogegyenlőség megteremtését tűzték ki célul. A 48-as törvények a nemesek és polgárok rendi kiváltságainak az eltörléséről nem is szóltak, a polgári jogegyenlőség azonban feltételezte a régi társadalmi rend felszámolását, s ezt így értelmezték a debreceniek is. A város régi képviselő-testülete 1848. április 26-án egyenlő jogállásúaknak nyilvánította a bel- és külvárosi lakosokat, s még ez év december 15-én az ezzel kapcsolatos gyakorlati kérdések megvalósításának a módozatairól is határozott. Megfogalmazása szerint azt a célt tűzte maga elé, hogy a társadalmi válaszfalakat megszüntesse, s „Debrecen város lakosai mind a polgári javadalmakban, mind a polgári terhekben egyenlő szabályok alatt legyenek".

15 A kiváltságos városi polgárság korábbi négy javadalmának, illetőleg haszonvételének az új idők szelleméhez igazodó átformálásáról (fajárandóság, pusztabeli földek illetősége, külső legeltetési javadalom, bormérési jog) a későbbiek során, a polgári vagyon tárgykörönként való részletes tárgyalása során szólunk. Ezúttal csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a polgár társadalmi státust 1848-ban Debrecenben és az országban máshol sem törölték el, csak a korábbi fogalmat előbbi tartalmától fosztották meg, illetve a városi társadalom egészére kiterjesztették. Ezzel azonban el is vesztette egyéni debreceni színezetét, hiszen a polgárok az ország valamennyi városában egyenlő jogok és kötelezettségek élvezői, illetve hordozói lettek, s így a polgárjog — erre is már történt utalás — valójában állampolgári joggá bővült. A cívis név fejlődése A polgár elnevezés az évszázadok során többször változott, fejlődéstörténetének négy szakasza világosan elkülöníthető. A XVI. század közepétől számított évszázadban Debrecenben a városi tanács jegyzőkönyveit szinte kizárólag latin nyelven írták, s a polgár fogalmát is latinul fejezték ki. Feltűnő azonban, hogy egész sor kifejezést használtak a jelölésére. Zoltai Lajos gondos munkájából tudjuk, hogy ekkor legtöbbször nem is kifejezetten a polgár névvel illették őket, hanem más szavakkal pótolták, csak a szöveg összefüggéseiből lehet következtetni a tényleges tartalmukra. A város tagja (membrum oppidi), a város jobbágya (iobagio), új idegen (novus advena), új lakó (novus incola), új szálló (novus hospes), a város társaságának tagja (in societatem incolarum Civitatis) kifejezés valamennyi a polgárjogú lakosra utal.

16 Többször a debreceni név vállalása fejezte ki a polgári jogállást

17 (nec vult nomine Debrecenienesi uti). Ám a XVI. század közepétől a polgár pontos fordításának megfelelő civis és concivis terminológiák is feltűntek a jegyzőkönyvekben.

18 Arra meg éppen gyakran volt példa, hogy más városok polgárainak (civis) az ügye fordult meg a városi magisztrátus előtt, s ezeket mindig civis terminológiával illették, tehát pontosan jelölték a tényleges jogállásukat.

19 A polgári állapot sokféle elnevezése a XVII. század közepe tájára megszűnt, és szinte kizárólagosan a civis és concivis fogalom élt tovább. A polgár terminológiának ezen latin 15 Szabó István: Debrecen 1848—1849-ben. (Debrecen, 1928.) 54—55., Balogh István: A város és népe. Szabó István szerk.: A szabadságharc fővárosa Debrecen. (Debrecen, 1948.) 46—50. 16 Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564—1640 között. (Debreczen, 1902.) 26—29. 17 Dv. jkv. 4., 476/1. (84.1.), 484/6. (87.1.) 18 Dv. jkv. 647/3. (41.1.); Zoltai Lajos: i. m. 2/. 19 Dv. jkv. 4., 388/2. (13—14.1.), 6., 601/3. (5.1.), 613/4. (14.1.), 615/1. (15.1.), 647/3. (41.1.) stb. SO