A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)
Történelem - Rácz István: A cívis fogalma
formája olyan erősen beivódott a köztudatba, hogy a magyar nyelvű szövegekben is egy j6 évszázadon át, tehát a XVIII. század második feléig, kizárólag ezt használták. A városi tanács 1668. április 19-én „az városbeli concivis Embereknek házoknam másoknak iscribalasa felől" hozott határozatot. 20 Az 1696. szeptember 18-i jegyzőkönyvi bejegyzés szerint „Bernáth János minden javaival felrakodván, a Városbul concivHasának rendes és helyes depositioja nélkül el ment". 21 A magisztrátus 1699. február 2-án „a cívisek és extraneusok között" a városbeli árulás ügyét rendezte. 22 Az 1701. október 9-én kelt statútum szerint „A concivis embereken ne vegyenek a piaczon vett marhájátul vámot inspektor uraimék." 23 Az 1730-as években ugyancsak a városi tanács polgárai sérelmét orvosolandó levelezett különböző tisztségviselőkkel és tanácsokkal, s ezekben is következetesen és kizárólagosan civis és concivis néven emlegette polgárait. „Cíviseink közül némellyek ... panaszkodnak előttünk" — írták 1731. október 26-án Bárányi Miklós Bihar megyei septemvirhez. 24 A gyarmati tanácshoz 1738. február 4-én levelükkel pedig azért fordultak, mert — így indokoltak többek között — „concivisink kárát oda nem hagyhattyuk". 25 Az 1770-es években a civis és concivis társadalomtörténeti terminológia mellett egyre gyakrabban feltűnt — értelemszerűen a magyar nyelvű szövegekben — a polgár szó is, természetesen szinonim fogalomként. Voltak olyan tanácsi statútumok, magánlevelek és végrendeletek, amelyekben ekkortájt még vagylagosan használták a latin vagy a magyar kifejezést. A magisztrátus 1772-ben pontosan meghatározta, hogy az erdőinspektor „a közönséges cíviseknek és lakosoknak" mennyi rőzsét oszthat ki. 26 A Csehországból Debrecenbe származott Meyxner Antal 1785-ben — amint kérelmében írta — a nemes tanács kegyelméből „vétetődött ezen nemes városnak cívisei közzé, aminthogy arról való civisi levelét meg is kapta". 27 A tanács 1793-ban azokat a renitenseket citálta színe elé, „kik az ide való cívisek nevében a Casárna építése eránt Ő Felségének instanciát adtak be". 28 Mások ugyanebben az időszakban már áttértek a magyar nyelvű polgár szó használatára. A magisztrátus és kommunitás 1786-ban szabályozva a marhák és juhok legelőjének rendjét, a „polgárok két ménessének" járását határozta meg. 29 Nemes Budaházy Sándor 1810-ben „a Polgárságra való felvétettetése iránt" instanciázott a nemes tanácsnál, s erősen mentegetőzött, hogy a városatyák ne tulajdonítsák vakmerőségnek — mint írta —, „midőn ezen Nemes Városnak Polgárjai közé számialtatni nyughatatlan kívánsággal óhajtok". 30 Ismét más variációja volt a polgár terminológia használatának az elegyes eljárás: ugyanazon statútumokban és levelekben váltakozva szerepelt a civis és a polgár kifejezés. „A debreczeni polgárok közönséges neve alatt bé adott instantia vagy protestatio olvastatik, hogy a cívisek földeiktől taxát vagy földbért ... nem tartoznak adni" — olvashatjuk a városi protocollum egyik 1772. július 27-i bejegyzésében. 31 A béres földek elosztásáról 1774-ben a Forgách-féle komisszió azt írta elő, hogy „Nem másoknak, hanem a. polgároknak adódjon." Ugyanebben az évben — néhány héttel később — a tanács úgy fogalmazott, hogy „Béres föld nem másoknak, hanem csak Házzal bíró cíviseknek adódik." 32 A magyar polgár szó a XIX. század második évtizedében szorítja ki a debreceni nyelv20 IV.A.1011/a/17. P. 286. 21. IV.1011/a/23. P. 443. 22IV.A.1011/a/24. P. 395. 23 IV.A.1011/a/25. P. 224. 24 IVA.1011/m/2. 25 IV.A.1011/m/3. 26 IV.A.1011/á/148. P. 67—68. 27 1785. szeptember l-jén kelt levél. IV.A. 1011/1/3. 28 IV.A. 101 l/a/76. No. 73. 29 IV.A.101bín.5. P. 133—134. 30 IV.A. 101 l/a/82. P. 162—163. 31 IV.A.1011/a/148. P. 118—119. 32 IV.A.1011/n/5. P. 57—61. 81
