A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Rácz István: A cívis fogalma

Rácz István A cívis fogalma* Alt alános vonások A polgárság már a feudalizmus rendszerében is a városi társadalom egyik alkotóeleme. Werbőczy István a Hármaskönyvében úgy is fogalmazott, hogy a város civium unita, s a civitas nevét „mintegy a polgárok összességéről viseli".

1 A debreceniek évszázadok múlva is azt tartották, hogy a „várost maguk a polgárok teszik".

2 Ahogyan tehát a nemesi szemléletben a gens, a nemzet tartópillére a nemes, a polgárok magukat azonosították a várossal. Ez persze nem azt jelentette — maga Werbőczy sem így értelmezte —, hogy a városokban kizárólag polgárok laktak volna, hanem azt, hogy egy-egy város falain belül „a polgároknak eme sokasága egy közönséget alkot". Az ismert jogtudós azt is világosan látta, hogy a korabeli Magyarországon a különböző városok polgárai nem egységes zsinórmérték szerint kialakított jogrend és életmód szerint éltek, inkább azt hangsúlyozta, hogy az „ilyen testületi közösségek a mint fekvésükre, úgy kiváltságaik és szokásaik különbözőségére nézve is egymástól eltérnek és elütnek". Az ország társadalmi hierarchiájában a polgárok helyét a jobbágyok és a nemesek között jelölte meg, általános koncepciójának megfelelően azonban csak az utóbbiaktól különítette el őket élesen, mondván, hogy „díjaikra nézve az ország nemeseivel egyenlők ugyan, de egyéb szabadságukra nézve a nemesekkel egyenlőnek nem tartjuk, és azoknak kiváltságaival nem élnek".

3 Werbőczy polgárokra vonatkozó megállapításait korántsem lehet a gyökértelen teóriák világába utasítani, mert ismérveit igazolhatóan a korabeli magyar társadalom megfigyelése alapján fogalmazta rendszerbe. Az ő idejében a polgárság, mint városi közösség, már jó másfél évszázados múltra tekintett vissza, ezért általános vonásai a külső szemlélő számára is jól kirajzolódtak. Az egyes városok polgárait a XIV. századtól kezdve az egykorú terminológiát használva, a civilitas, ius civitatis, ius civile, német nyelvterületeken a Bürgerrecht, Purgerrecht, vagyis a polgárjog fűzte egységbe.

4 A kezdeti időszakban — még Werbőczy korában is — a polgárjogú közösségek kizárólag a tulajdonképpeni városoknak tekinthető civitásokban szerveződtek, a XVI. század derekától azonban a bővebb kiváltságú oppidumokban is beépültek a városok társadalmi rendjébe. A polgárjog aztán — helyileg gyakran szabályozott formában — a rendi világ 1848. évi felszámolásáig a féltve őrzött társadalmi kiváltságok között foglalta el a helyét. Az 1848:V. és XXIII. te. értelmében a polgárjog elvesztette több évszázados tartalmát és értékét, s helyére az állampolgárság fogalma lépett.

5 * Részlet a szerző A debreceni cívisvagyon c. készülő monográfiájából. A cívist itt rendi kategóriaként használja. 1 Kolosvári Sándor—Óvári Kelemen ford.: Werbőczy István Hármaskönyve. (Bp., 1984.) 289—290. 2 HBML. IV. A. 1011/a/83. P. 307—309. — Valamennyi levéltári jelzet a HBML-ből származik, ezért a továbbiakban külön nem jelezzük. 3 Lásd 1. sz. jzet. 4 hányi Béla: A városi polgárjog keletkezése és fejlődése figyelemmel Buda és Pest városokra. Statisztikai Közlemények, 84. k. Bp., é. n. (1936.) 21. hányi Béla: i. m. 95., 198. 77