A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: Műveltségi viszonyok a reformkor kezdetén

szolgáló közkönyvtárak. Nem pótolhatták ezeket az üzleti jellegű, zömmel német és latin nyelvű irodalmat tartó kölcsönkönyvtárak; számuk is csekély: 1825 táján mindössze hatról tudunk.

64 A múzeumok — illetve az azoknak nevezett gyűjtemények — egyik része szintén az iskolákban jött létre. Majd mindegyik kollégiumnak és katolikus jogakaaemiának, főgimnáziumnak volt természetrajzi, itt-ott régiség- és éremgyűjteménye is. A pesti egyetem természetrajzi anyaga ekkoriban felülmúlta a Nemzeti Múzeumét is.

65 A magángyűjtők többségének érdeklődése is kiterjedt a régiségekre, természeti tárgyakra. A képtárak szinte kizárólag magántulajdonban voltak: Fáy Jánosé Egerben, a gróf Brunszvik családé Budán, a Pálffy grófoké a vöröskői kastélyban, Viczay Mihály grófé Hédervárott, s a legnagyobb, Esterházy Miklós hercegé Bécsben stb. Nyilvános képtár egyáltalán nem volt Magyarországon.

66 Az iskolai könyvtárak és múzeumok elsődlegesen oktatási, másodlagosan tudományos célokat szolgáltak. Közhasznú gyűjtemények ugyan, de nehezen hozzáférhetők, használóik köre szűk. Egyébként egyik-másik magángyűjtő is megengedte, hogy a tudósok kutassanak nála, vagy a fiatal művészjelöltek megtekinthessék festményeiket.

67 Tudományok A magyar tudományban az 1820-as évek első felében még csak itt-ott és halványan jelentkezett a polgárosodás tendenciáinak hatása. A tudományos irodalom szerény méretű és egyenetlen, szemléletében gyakran elavult. Kevés az eredeti munka, sokan írnak még németül és latinul, dívik a polihisztorság. A társadalomtudományokban még erősen érződik a vallási megosztottság, a katolikusok és protestánsok szembenállása. Meglehetősen kezdeti stádiumban van a közgazdaságtan, alacsony színvonalon áll a filozófia. A természet-, agrár- és műszaki tudományok a feudális keretek közé szorítva nem tudtak lépést tartani a fejlődéssel; különösen kevés lehetőség van a kísérletezésre. A kutatás bázisai a felsőoktatás intézményei és a Nemzeti Múzeum. A tudósok szétszórtan éltek, egyetlen tudományos egyesület vagy társulat sem működött; égetően szükség lett volna a szervező központ szerepét betöltő Akadémiára. „Másutt a nemzeteknek tudós társaságaik vannak, nálunk ez előremenetelt nem nyerhet" — panaszolta 1825. november 2-án, az alsótábla kerületi ülésén Kolozsvári Miklós, Győr vármegye követe.

68 Mindazonáltal feltűntek — igaz, csak szórványosan — az előremutató jelek is: a tematikai bővülés, a színvonal-emelkedés, a nemzeti mozgalom és a polgárosodás követelményeihez való igazodás stb. Tovább tart a racionális és empirikus szellemű világi tudományok térhódítása. A fizikában felülkerekedett — még a századfordulón — a newtoni felfogás, önálló tudományként megjelent a kémia, színvonalas megfigyelőmunka folyt a Gellért-hegyi egyetemi és az egri líceumi csillagdában, a mezőgazdasági termelés szempontjából is jelentősek a hidrológiai, geodéziai kutatások stb. Vannak már esztétikai, pszichológiai, pedagógiai művek. Már ekkor is akadt néhány kiváló orvostudós. A társadalomtudományok némely ágazatában eredményes erőfeszítéseket tettek a nemzeti igények kielégítésére, a nemzeti öntudat, önismeret elmélyítésére. Nagymértékben kiszélesedett a nyelvtudomány területe (nyelvművelés, nyelvtörténet stb.), fellendülőben az iro64 Fülöp, 1978. 49—58. 65 Magda, 1819. 120.; Györy, 1935. 393. 66 Lyka, 1939. 94—95.; Entz Géza: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. (Bp., 1937.) 47—49., 56—57., 62—64., 76—84. (A továbbiakban: Entz, 1937.) 67 Fülöp, 1978. 160—163.; Lyka, 1939. 102. 68 Szilágyi István: Kritikai adatok az 1825. évi országgyűlés november 2. és 3. napi tárgyalásainak történetéhez. = Adalékok a M. T. Akadémia megalapítása történetéhez. (Bp., 1877.) 21—22.; ennek nyomán Vaszary, 1883. 97. 447