A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: Műveltségi viszonyok a reformkor kezdetén

tek. A bölcsészeti karhoz tartozott az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, ahol a leendő földmérnök és vízimérnökök tanultak.

33 A gimnáziumi és a főiskolai, egyetemi oktatás tartalma és módszere — kevés kivétellel — feudális jellegű, a nevelési célkitűzés túlhaladott. Az oktatás nyelve a latin, magyarul csak a sárospataki Református Kollégiumban tanítottak. A gimnázium tananyagát a retorikus, humanisztikus műveltségeszmény határozta meg: a fő cél a latin nyelv elsajátítása volt; a természettudományi és gyakorlati tárgyak erősen háttérbe szorultak. Az enciklopédikus teljességre törekvő filozófiai tanfolyamokon is túlsúlyban voltak a formális tudományok. A jogászképzés központjában az elavult természetjog és a magyar feudális jog állt. Leginkább az egyetem orvosi kara alkalmazkodott a fejlődés követelményeihez.

34 A gimnáziumokban osztályrendszerű tanítás folyt, vagyis ugyanaz a tanár oktatott minden tárgyat. Egyébként a felsőfokú tanintézetekben is gyakran előfordult, hogy egy-egy professzor két-három tantárgyat adott elő. A pedagógusok az emlékezőtehetség fejlesztésére fektették a fő súlyt — az ítélőképesség rovására —, verbális, formalista módszereket alkalmaztak: diktálás, magoltatás stb. Idejétmúlt a tanulók minősítési szisztémája, az ún. klasszifikáció (rangsorolás) is. A katolikus iskolákat és az egyetemet a kormányzat szigorúan ellenőrizte; igyekezett gátat szabni a korszerűbb, önállóbb gondolkodásnak. A második Ratio Educationis aprólékosan előírta, hogy mit, hogyan és milyen tankönyvekből kell tanítani. Az egyetem erősen függött a bécsi univerzitástól. Csaknem kizárólagos volt a német tudományosság hatása, a kutatás szabadságát korlátozták, a professzori tisztségekre nemegyszer szándékosan jelentéktelen tudósokat választottak ki stb. A protestánsoknál valamivel szabadabb a légkör, a tanárok egy része túltehette magát a merev sémákon. A bécsi udvar közvetlen befolyásától mentes kollégiumokban több lehetőség nyílt a nemzeti célkitűzések megvalósítására, a nemzeti művelődés ápolására is.

35 A kormányszervek igyekeztek mindenről tudomást szerezni. A katolikus iskolák felügyeleti szerveit 1806-tól, a protestánsokat és a görögkeleíieket 1819-től kötelezték, hogy félévente részletes jelentést küldjenek a tanárokról, tanítókról és a tanulókról.

36 Az udvar törvénytelen módon is megpróbálta szemmel tartani a tanintézeteket. Tipikus eszköze volt ennek a rendőri megfigyelés, a besúgói hálózat kiterjesztése az iskolákra, beleértve a magánintézeteket is. A birodalmi rendőrség feje, Sedlnitzky pl. 1820. április 6-án utasította szer33 L. A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története с sorozat köteteit: Szentpétery Imre: A bölcsészettudományi kar története. (Bp., 1935) 356. (A továbbiakban: Szentpétery, 1935.) Eckhart Ferenc: A jog- és államtudományi kar története. (Bp., 1936.) 336. p. (A továbbiakban: Eckhart, 1936.); Hermann Egyed—

Artner Edgár: A hittudományi kar története. (Bp., 1938.) 327. (A továbbiakban: Hermann—

Artner, 1938.); Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. (Bp., 1936.) 241—242. (A továbbiakban: Győry, 1936.) L. még: Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum. (Bp., 1955.) 19—41.; Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon. 1782— 1850. (Institutum Geometrico-Hydrotechnicum.) (Bp., 1980.) 27—115. p. (A továbbiakban: Szögi 1980.) 34 Benda, 1978. 55.; Komis, 1927. 1. köt. 276—277., 287—291., 317—329., 353—357.; Kármán Mór: Közoktatási tanulmányok II. (Bp., 1911.) 128.; Mészáros, 1968. 89—91.; Szelényi, 1917. 119— 124.; Magda, 1819. 105—106.; Szentpétery, 1935. 328—329.; Eckhart, 1936. 249—251.; Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. (Bp., 1976.) 10— 13., 183. (A továbbiakban: Bajkó, 1976.); Nagy Sándor: A debreceni református kollégium. (Hajdúhadház, 1933.) 120—121. (A továbbiakban: Nagy, 1933.) 35 Minderről 1. Ratio Educationis, 1981. 285., 317., 341., 356. 1825-dik esztendőben, Szent-Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének írásai. Posony, 1826. 2. köt. 811—813. p. (A továbbiakban: Ogy írásai 1825—27.); Mészáros, 1968. 96—97. p.; Fináczy Ernő: A magyarországi középiskolák múltja és jelene. (Bp., 1896.) 70—72.; Szentpétery, 1935. 345—346.; Győry, 1936. 248—249. p.; Bajkó, 1976. 10—13., 125. p.; Karnis, 1927.1.köt.389—390.,555—564., 573., 602—607.; Tóth András—Antall József: A magyarországi felsőoktatás a reformkorban és 1848—49-ben. = Felsőoktatási Szemle, 1968. 418. 36 Ratio Educationis, 1981. 319., 324., 339. p.; Révész, 1869. 50—51. p.; Blasy Lajos: Egyházi törvény. .. (Pest, 1844.) 13. (A továbbiakban: Blasv, 1844.); Egyházi almának 1842dik évre. (Kecskemét, 1842.) 139—142. 443