A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Néprajz - Dankó Imre: A közép-európai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

fogolta a chodok tevékenységét, és jutalmazta meg őket privilégiumával. 11 A chodok bizo­nyára kedvelték is ezért, ám azonnal ellene fordultak, amikor az az előzményekkel mit sem törődve, 1328-ban elzálogosította őket. Felkeltek ellene, és szabályos háborúval biztosították jogaikat. Kiváltságaik lényege az volt, hogy katonai őrszolgálataik fejében csaknem szabad ne­mesi jogokat élveztek. Testületi nemesség volt ez, amely lehetővé tette egy szabadparaszti életforma kialakulását, élését. Telephelyeiket szabadon birtokolták, a földközösség egy bi­zonyos formája szerint művelték. Kapitányaik, illetve a domazlicei chod várban székelő fő­kapitányuk és más, saját választású tisztségviselőik vezetése alatt éltek, végezték szolgálatai­kat, művelték földjeiket, alakították ki és folytatták mesterségeiket. Jobbágyszolgáltatások nem terhelték őket, közvetlenül a királyhoz tartoztak, akinek meghatározott összegű adót fizettek. Az adót maguk közt felosztották, és úgy hajtották be. 12 A határőrző chodok nagy időszaka a huszitizmus kora volt. A chodok azonnal felismer­ték a közeli Prahatice szomszédságából, Husinecből származó Húsz János (1371—1415) és kö­vetői tevékenységének a nemzeti függetlenséget biztosító németellenes, haladó társadalmi tendenciákat hordozó, forradalmi voltát. A huszitizmus fellegvárainak egyike lett a chodok főhelye, Domazlice is, a chodok katonai ereje pedig teljes egészében a forradalmi huszita célokat szolgálta. 13 Nem véletlen, hogy a huszitizmus ellen keresztes haddal törő Giuliano Ce­sarini bíborost megfutamították (1431. augusztus 14.). Ez volt a domazlicei „nagy nap", ami azonban végül is nem tudta megakadályozni a huszitizmus letörését. Lassan, fokozatosan, mondhatni lépésről lépésre tudták csak a huszitákat megverni, és kegyetlen bosszú, megtor­lás után kiterjeszteni ismét a hubérjogokat Csehország, a cseh nép fölé. A chodok is hosszú időn át tétlenségre voltak kényszerítve. A határ őrzését továbbra is ellátták ugyan, de több­re törtek. Ezekben a nehéz napokban is az ország függetlenségének biztosítására törekedtek. Ahányszor csak fellobbant a cseh függetlenség lángja, a chodok mindig ott voltak, ott te­vékenykedtek. Katonai szolgálataikat ekkoriban már nemcsak a határőrzésre, hanem más területeken való háborúskodásokban is igénybe vették. Tették, amit tehettek azért is, mert tu­datosult bennük, hogy saját jólétüket, biztonságukat, kiváltságaik élésének lehetőségét is védik, őrzik, ha a cseh nép függetlenségéért harcolnak, ha a társadalmi haladás ügyét pártfogolják. 14 Természetesen ott találjuk őket a XVII. század elején vívott függetlenségi harcokban is. Életüknek új, tragikus szakasza 1620-ban kezdődött, amikor a cseh rendek a fehérhegyi csatában vereséget szenvedtek, és elvesztették az ország függetlenségét. Az őr­li Frantisek Roubik: Dejiny chodu u Domazlic (Praze, 1931). A chodok története Domazlicében. Alapvető munka. A telepítésről szól (Kolonisace pohraniciho hvozdu, 26.), közli a chod privi­légiumot és történetileg-társadalmilag elemzi (Janovo privilégium z r. 1325., 30.), és aprólékosan ismerteti a chodok történetét, életmódját bukásukig (Chodové za Stadionú po r. 1697. 467— 515). — Vö.: Vladimir Holy: Во] о statni hranici ve Vsernbském ponsmyku (Z Chodského hradu, 1980) 7—27. 12 Frantisek Heyduk: Privilegia kral. mesta Domazlic. Posel od Cerhova 1883. c. 4. Domazlice királyi város privilégiumai. — Historie Chodu pfed zemskym soudem (z Národné Listu). Do­mazlické Listy 1899. с 14 a 24. Posel od Cerhova 1899. с 12—13. A chodok története az országos bíróság előtt. A Národné Listy című lapból. 13 JosefMacek: Husitské revolucni hnuti i. m.; FrantisekPalacky: Dejiny národu ceského v Cechách a v Morave. I— IV. (Praha, 1939). A cseh nemzet története. A huszitizmus korát a XI— XIII. könyv (fejezetek) tartalmazzák. Ezek magyar fordítása és kiadása: Frantisek Palacky (ford.: Benedek Gábor, Farkas Géza és Holka László): A huszitizmus története. Fejezetek a cseh nemzet történetéből (Bp., 1984). — Vö.: az 1979. évi díszkiadású, bibliofil Husitská Krónika (Písen о vítezství u Domazlic) — Vavfinec z Bfezové-könyvvel. 14 Frantisek Roubik: Zápas Chodu za svobodu (Praha, 1937). A chodok harca a szabadságért; Eduard Maur: Protifeudalni hnuti na Chodsku kolem roku 1525. Minolusti západoceskych kraje XV. 1979. Antifeudális törekvések Chodskóban 1525 körül; Uő: Západóceské protirobotni boufe za bavorske vlády. Minolusti zapadoceského kraja VII. 1970. Nyugatcseh robot elleni lázadás a bajor kormányzás alatt; Petr Muzik: Historicky a spávni vyvoj mesta Domazlic od рос. husitské revoluce. Minulosti zapadoceského kraje XIII. 19—76. 285

Next

/
Thumbnails
Contents