A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Néprajz - Fehér Ágnes: Debrecen néhány szabadegyházi közösségének családmodellje

Fehér Agnes Debrecen néhány szabadegyházi közösségének családmodell je Jelen tanulmányunk célja, hogy a Debrecenben működő egyes szabadegyházak napjainkban funkcionáló családmodellmintájának főbb vonásait bemutassuk. Nem tekintettük feladatunknak, hogy a vizsgált kisegyházak teológiáját részletesen ismertessük. Ezeket a kérdéseket csak annyiban kívántuk érinteni, amennyiben a vizsgált közösségek családtípusának alakulását befolyásolták. A szabadegyházi családmodell vizsgálata azért látszott célszerűnek, mert általában alapvetően más vonásokat mutat, mint a társadalom nem vallásos rétegénél feltérképezett családtípusok. Amennyiben a szabadegyházi család jellemzőit kívánjuk megrajzolni, akkor feltétlenül vizsgálat alá kell vennünk a kisegyházak speciális, jellegzetes életmód-, életvitelmintáját is, melynek kialakulására elsősorban és döntően vallási momentumok, teológiai jellegzetességek hatottak. Munkánkban szám szerint négy debreceni szabadegyház (hetednapos adventista gyülekezet, baptista gyülekezet, keresztyén testvér gyülekezet, szabadkeresztyén gyülekezet) körében folytatott vizsgálatunk eredményeit ismertetjük a családmodellre vonatkozóan. A vizsgálat módszeréül a közvetlen interjú (mélyinterjú) formáját választottuk. Az adott gyűjtési szituáció tesztlapok, kérdőívek kitöltését nem tette lehetővé. A mai családszociológiai kutatások egy része a hagyományos családmodell átalakulását vizsgálja. Ez az átalakulás feltétlenül érinti a vallásos szellemű szabadegyházi családok sorait is. Az első és talán legfontosabb ebben a kérdésben a szabadegyházak speciális erkölcsi normarendszere, mely a családmodell alakulására nagymértékben hat. A szabadegyházak családmodelljére általában nagyfokú tradicionalizmus jellemző, melyben a nemek szerinti munkamegosztás gyakorlata nagymértékben érvényesül. A hagyományos szabadegyházi családban a férfiak csak a jellegzetesen „férfimunkákat" végzik, és vallásgyakorlatukban is nagyfokú aktivitásra, intenzitásra törekednek a családon belül. A családi élet rendje, tisztasága döntő szempont a kisegyházi, tradicionális felépítettségű családban. Istentiszteleteiken a prédikációban gyakran elhangzik: „A hivő ember a saját családjában gyakorolja a felelősséget!" A gyermekek nevelésével, a családi élet megszervezésével kapcsolatban útmutatókat, tanácsokat találunk a hetednapos adventisták gyülekezeti szabályzatában

1

: „A gyermekeket istenfélelemre kell oktatni. Szülők! Emeljétek gyermekeitek szívében magasra a keresztény életszintet. Tanítsátok őket, miként szerezhetnek tapasztalatokat Krisztussal, tanítsátok meg őket, hogy Isten házához a legnagyobb tisztelettel közeledjenek."

2 1981. febr. 16-án jelent meg a Magyarországi H. N. Adventista Egyház elnökségének körlevele, melynek tárgya volt: a keresztény otthon napja. „A család egységgé válásának biztosítékai: a hűség, a megbízhatóság, az áldozatkészség és felelősségtudat. Ezek a magasrendű erkölcsi értékek azonban Krisztus tanítására épülnek, a hegyi beszéd prog1 H. N. Adventista Egyház hitvallása és szervezeti szabályzata. In: A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsához tartozó tagegyházak hitvallása és szervezeti szabályzata. Szerk.: Szakács József. Budapest, 1981. 2 Gyülekezeti kézikönyv (Kiadja: H. N. Adventista Egyház, Budapest, 1932) 120. 273