A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)
Néprajz - Ujváry Zoltán: Betyármaszkos alakoskodók és betyárjátékok
hogy megvoltak a népi színjátszás paraszti közösségen belüli feltételei, azonban számos tényező hatására téves irányba fejlődött, de ennek is útját állta a társadalmi, gazdasági átalakulás olyannyira, hogy napjainkra a betyárjátékok teljesen eltűntek. Dramatikus szokásainkban, népi színjátékainkban a betyár sajátosan magyar népi-történeti alak. A betyár úgy jelenik meg, mint általában a dalokban, balladákban, rabénekekben és mondákban: egy típust képvisel, olyan népi hőst, vagy inkább történeti genrealakot, aki a néphagyomány, a folklór folyamatában kapta meg romantikus szemléletű karakterisztikus vonásait. A cselekmény a betyárok néphagyománybeii sorsának utolsó szakaszát ábrázolja, azt az eseményt, amikor utoljára mulatnak és elfogják őket. A betyárjátékokban bizonyos társadalombírálat, ellenállás jelentkezik ; a hatalommal szembekerülő betyárok elbuknak. A betyárjáték betyárnóta betétjein, romantikus szemléletén a népszínművek hatása érződik. A magyar betyárjátéknak a szomszédos népek hasonló hagyományával való kapcsolatáról nem beszélhetünk. Az autochton kialakulás és a repertoárban való önálló megjelenés kétségtelen. A magyar betyárjáték kialakulása a 19. század elejére tehető. Dömötör Tekla azt hangsúlyozza, hogy a betyárjátékok elterjedésének nyugati határa a magyar nyelvterületen húzható meg. 7 Betyárok vagy ahhoz hasonló szerepkörű alakok elsősorban a román, orosz, ukrán hagyományban bukkannak fel. Nem jellemző azonban az egész népterületre. Román nyelvterületen a betyároknak (zsivány, rabló) a moldvai népi színjátszásban, az ún. hajdú-játékokban volt fontos szerepük. A betyárjátékok még a közelmúltban is élénken éltek egész Moldovában. Ezekben a játékokban több jelentős hős jelenik meg, úgymint Jianu, Bujor, Codreanu, Fauna? stb. A közönséges rablók is, mint pl. Terenic, Corvi, Lucán is a játékok szereplői voltak. Amíg azonban a betyárjátékokban a hős ellenzékben állt az akkori társadalommal, s a betyárok tetteitől a nép el volt ragadtatva, mert a despotákat megrémítették, addig a rablók, zsiványok, bár nem nyerték el a szegényeknek azt a szimpátiáját, mint a betyárok, bizonyos fokig elégtételt szolgáltattak neki azzal, hogy kirabolták a despotákat, az uralkodó osztály tagjait, a gazdagokat. 8 A hősi dráma különösen a 19. században terjedt el erőteljesen a balkáni országok török uralom alóli felszabadulásának korszakában. A törökök moldovai és valakiji uralmának hanyatlásakor a török nagybirtokosok és zsarnokok ellen lépnek fel. Később a betyárdrámákban Cinte, Koroj, Poliscsuk és más török bojárok ellen harcolnak. A játék lényege többnyire a következő: a szegény legény gazdag leányt szeret, nem veheti feleségül, ezért a hegyek közé bujdosik, az erdőkben él, s bosszúból kirabolja a bojárokat, a gazdagokat. 9 A kétségtelenül legnagyobb hatást kiváltó színjáték főhőse Jianu (a 19. század elején Munténiában élő hajdú kapitány) vagy Bujor (a moldvai hajdúk vezetője, akit 191 l-ben végeztek ki). Az ezekről szóló színjáték változatokról megállapították, hogy a különböző nevekkel ismeretes szövegek ugyanazon mű variánsai, mégpedig egy műdrámának, a bukaresti Nemzeti Színházban is előadott drámának a szállománya. A népi játék követi a Matei Miliő nevű szerző 7 Dömötör Tekla: A magyar néphit és népszokások — Kelet és Nyugat között. Ethn., LXXV. 1964. 195.; Uő: Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában (Budapest, 1963); Uö: A népi színjátszás Európában (Budapest, 1966). 8 Adäscälitei Vasile: Teatru folkloric din judefele Bacäu si Neain{. (Bacáu, 1968) 73., 154.; Uő: Aspecte din dramaturgia populara teatrul popular de Haiduci. Limbä si Literatura, II. 1956. 9 kk., 18 kk.; Pop Mihai: Obiceiuri traditionale romanesti (Bucuresti, 1976) 82—84. 9 Szpataru G. I.: Szosztav i klasszifikacija moldovszkoj narodnoj dramaturgii. In: Narodnjj tyeatr,. (red.: Guszev V. E.) Leningrad, 1974. 110 kk. 270