A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Debrecen bank- és hitelélete 1919–1929

lyosítottak hitelt, addig a Tiszántúli Mezőgazdasági Hitelintézet Rt. jóformán családi bankként a Serly-féle vállalkozásokat (pl. gőztéglagyár) támogatta.

30 Megállapítható továbbá az is, hogy a mezőgazdaság elsőbbsége és az ipar jóval gyengébb támogatása ellenére a hitelek nagy hányada ment a két szektoron kívülre; azaz megállapítható, hogy az improduktív szférákba, így a kihelyezések aránytalanul nagy százaléka fordítódott a fogyasztóerő növelésére, nem pedig a produktív beruházásokra. Ez a nem racionális felhasználása a tőkének a hatékonyság redukálója lett a gazdasági életben. Másrészt az agrárirányultság a korszak egész ideje alatt (1919—1929) domináns maradt, a második helyet pedig a fogyasztás foglalta el, s az iparnak és kereskedelemnek csupán a következő helyek jutottak a kihelyezési struktúrában. Mivel a hitelek mobilitása az utóbbi kettőnél hatékonyabb, míg a mezőgazdaságnál erősen viszonylagos, így az előbbi sorrend hozzájárult az immobilitás veszélyének növekedéséhez, ami egyébként a világgazdasági válság éveiben be is következett. 30 OL. Z 91. Pénzintézeti Központ 1. cs. 221