A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Debrecen bank- és hitelélete 1919–1929

Még ugyanabban az évben közli hasonló szándékát a Cégbírósággal az Angol—Magyar Bank Rt. is. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 1922-től, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár (MOKTÁR) pedig 1926. február 1-től nyit saját fiókot Debrecenben.

19 A behatolás formáinak további vizsgálata helyett inkább a következményekre fordítva figyelmünket, megállapíthatjuk, hogy a számtalan affiliált intézeten, valamint a sok fiókon keresztül a helyi hitélet meghatározói a fővárosi bankok lettek. Ez azt is jelentette, hogy a pesti nagybankok szinte lefölözték a banküzlet hasznát, és ezt a lassan akkumulálódó tőkét a továbbiakban mint saját tőkéiket ruházták be, ezzel is növelve részesedésüket a debreceni pénzpiacon. Ezt annyira mohón hajtották végre, hogy gyakran helyi fiókjaik is panaszkodtak a kamatláb-differencia kicsinysége miatt. Mindenesetre a profit jelentős része elkerült Debrecenből. Másrészt azonban ezek a fővárosi bankok fiókjaikon, affiliált intézeteiken át sokmilliós összegeket juttattak a helyi gazdasági élet vérkeringésébe, s ezek nélkül pedig Debrecen gazdái, vállalatai még inkább szenvedtek volna a hitel hiányától. Harmadszor: ha a budapesti bankok függő helyzetbe is hozták maguktól a helyi pénzintézeteket, más oldalról azonban Debrecent a „Tiszántúl fővárosává" is tették abban az értelemben, hogy e régióban levő más érdekeltségeik központjává debreceni fiókjukat tették. Igaz azonban az is, hogy a fővárosi bankok éppen a legdöntőbb fontosságú pénzintézetek bekebelezésével több vármegyére kiterjedő gazdasági hálózat birtokába jutottak. Jól szemlélteti ezt a folyamatot, hogy kilenc helyi alapítású bank a környező vármegyékben 44 pénzintézetet, 45 ipari vállalatot és 27 kereskedelmi céget hozott magától függésbe, de a későbbiekben — mivel közülük 7 maga is a budapesti bankok affiliált intézete vagy fiókja — végül is a 116 általuk megszerzett cégből 113-at (!) a fővárosiak hálózatához kapcsoltak. Az eddigiek során több alkalommal kellett szólnunk az érdekkörbe vonásról. Ez az eljárás — kivált az infláció idején — a banktőke átmentésének egyik útja. A pénzintézetek a gazdasági élet különböző szféráiban tevékenykedő részvénytársaságokat részben vagy teljesen „fölvásárolták". Ez a folyamat már nagyon korán elkezdődött, és az első világháború előestéjén több debreceni bank és takarékpénztár rendelkezett ipari, kereskedelmi stb. vállalattal. Ekkor a legnagyobb vállalati hálózata a két korábbi debreceni intézet fúziójából alakult (1911) Altalános Forgalmi Bank Rt. Debrecennek volt.

20 Az érdekszféra kiszélesítéséért a küzdelemben csak a nagy tőkeerővel rendelkező bankok tudtak részt venni. A kisebbek tőkéje ugyanis elolvadt az inflációban, vagy életképességük érdekében áruba kellett bocsa taniuk korábban megszerzett egy-két vállalatukat is. Mivel a debreceni intézetek 1919— 20-ban környékükön 23 bank, 33 ipari vagy szolgáltató, valamint 13 kereskedelmi részvénytársasággal álltak „üzletbaráti" kapcsolatban. A három nagy — a DET, az Alföldi Takarékpénztár és az Általános Forgalmi Bank — ebből 18 bank, 27 ipari és szolgáltató, valamint 10 kereskedelmi részvénytársasággal rendelkezett. (Lásd a III. táblázatot!) Vagyis az akkori egész érdekeltségi kör háromnegyed része a helybeli bankok alig 12%-ának tulajdonában volt 1919—20-ban. A kisebbek sorsát az infláció pecsételte meg; ugyanakkor a nagyok között erős versengés alakult ki. Mindegyikük igyekezett betörni a másik „vadászterületére", de ezzel egyidejűleg megvédeni a sajátját. Ezt példázta Berettyóújfalu esete is. Eredetileg, 1918-ban, még csak a Nagyváradi Takarékpénztár Rt.-nek volt itt fiókja, amelyet a későbbiekben a DET vett át. Az Általános Forgalmi Bank Rt. affiliálta 1920-ban a Hitel- és Jelzálogbank Rt.-t Berettyóújfaluban, majd 1922-ben az Alföldi Takarékpénztár Rt. is megjelent a településen. A három debreceni bank közti harcot mutatja, hogy a DET az affiliált intézetén keresztül néhány sikeres vállalkozást hajtott végre, amelynek eredményeként szinte 19 OL. Z 880 MOKTÁR 7. cs. és Debreceni Függetlenségi Újság 1934. IX. 16., Debrecen címtára az 1928. évre (Diczig Lajos) 218—21. p. 20 Debreceni Általános Bank (1906) és Forgalmi Bank Rt. (1909). 215