A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Debrecen bank- és hitelélete 1919–1929

teljesen magához ragadta Berettyóújfalu és vonzáskörzetének pénzügyi irányítását. A berettyóújfalui helyzettől eltérően az inflációs korszakban azonban a környék legnagyobb hálózatával továbbra is az általános Forgalmi Bank Rt. rendelkezett. Érdemes viszont felfigyelni arra, hogy e nagy kiterjedésű érdekkör, ami hivatott lett volna az inflációs viszonyok között átmenteni az intézet vagyonát, éppen túlméretezettsége miatt az Altalános Forgalmi Bank Rt. pusztulásához vezetett. Először is néhány üzemet (pl. a Magyar Szabadalmazott Patlógyár Rt.-t) katonai megrendelések elmaradása miatt le kellett állítani, a beléje fektetett tőke elveszett vagy immobillá vált. Más esetekben a megmaradt számos vállalkozásnak a szanálási válság pénzszűkös körülményei között egyre nehezebb volt a tőke- és hiteligényét kielégíteni. A látszólag felerősödött helybeli pénzintézet kénytelen volt igénybe venni a Mercur Váltóüzlet Rt., Budapest mind nagyobb támogatását, amely az önállóság fokozatos elvesztéséhez vezetett. Ezért ugyan cserében egy ideig még a felszínen tudott maradni, de a szanálást követően már egyszerűen nem tudta mobillá tenni befektetett tőkéjét, és a Magyar Általános Hitelbank beolvasztja helyi fiókjába (1932). A korszak jelensége, hogy az eredetileg tarka képet mutató érdekkörbe vonás területén bizonyos szakosodás következik be. Az erre való törekvést némiképp megmagyarázza a minél több nyereséges vállalkozás közötti választás szükségessége, a beruházható tőke szerény mértéke. Az Alföldi Takarékpénztár elsősorban a pénzintézetek affiliálását tartotta szem előtt. Voltak azonban más gazdasági ághoz tartozó vállalatai is. Ipari üzemei közül ki kell emelni a Stern József és Testvére Kefegyár Rt.- és a Vulkán Téglagyár Rt.-t, de egy jelentősebb kereskedelmi vállalata is volt — Alföldi Kereskedelmi Rt. — a takarékpénztárnak. Az Általános Forgalmi Bank Rt. ugyanakkor inkább iparban tevékenykedő részvénytársaságokat affiliált. Számuk 1919—1920-ban 19 volt, amelyek közül az azonos iparágba tartozókat összevonásra kényszerítette a már említett tőkeelégtelenség. így pl. Calcium Kő- és Agyagipari Rt. néven 1922-ben az Első Élesdi Mészégető Rt.-t és a Karcagi Cserép- és Téglagyár Rt.-t. Megállapítható, a jelentősebb helybeli pénzintézetek erejük jó részét különböző vállalatok érdekkörükbe vonására használták fel. S mivel maguk is rendszerint affiliált intézetek voltak, így hozzájárultak egy többlépcsős affiliálási struktúra kialakulásához, amely révén két-három lépcsőfokon keresztül az ország gazdasági rendszere néhány nagy pénzcsoport kezében összpontosult. Részben az inflációs problémák utórezgésének, részben a szanálási válság egyik első jeleként értékelhetjük az ún. másodbankok felszámolását. „Másodbankoknak" azért minősíthetjük a Közgazdasági Bank és Váltóüzlet Rt.-t, illetve a Bankegyesület Rt.-t, mert bár mindkettő sokéves múltra tekintett vissza (1891-ben, illetve 1906-ban alakultak), de az előzőt a Debreceni Első Takarékpénztár Rt., a másikat az Általános Forgalmi Bank Rt. affiliálta az 1911—12-es válság idején. A két nagybank akkor nem olvasztotta magába a tulajdonába került kis bankokat, holott a székhelyük azonos volt, hanem másodbankként működtette azokat tovább. Valószínűleg így akartak — mivel az anyaintézetek és az affiliáltak ügyfelei eltértek egymástól — szélesebb körű forgalmat fenntartani. Az infláció alatt azonban az anyaintézetek tőkeállománya is leolvadt, az affiliáltaké is tarthatatlanul alacsonyra (21 ezer, ill. 19,5 ezer pengő értékre) apadt. A szanálással egyidejűleg jelentkező pénzszűke miatt nem állt módjukban a két nagybanknak a Közgazdasági Bank- és Váltóüzlet Rt. és a Bankegyesület Rt. elégtelenné vált alaptőkéjét kiegészítenie, ugyanakkor ésszerűvé vált az adminisztrációs költségek érdekében az összevonás, az anyaintézetbe való beolvasztásuk. Ezzel két újabb bank tűnt el Debrecen hitéletéből.

21 A szanálással állt kapcsolatban az a rendelet, amely kimondta, hogy egy részvény legkisebb értékének (névértékének) 50 pengőnek kell lennie, illetve egy vállalat részvénytőkéjé21 Megyei Bíróság CT IV. к. 256. és T III. kt. 76. 216