A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Kormos László: die Wirtschaftsführung des Reformierten Kollegiums zu Debrecen 1742–1841

gyoni, hagyatéki, kiházasítási leltárak bemutatása, értelmezése volt. A kiházasítási javak felsorolására a néprajzosok legtöbbször az élet egyik nagy fordulójánál, a házasság szokásainál tértek ki. A néprajzi-szociológiai módszer, tematika történészi alkalmazásával az Annales-iskola képviselői (Marc Bloch, Fernand Braudel, Luden Febvre stb.) próbálkoztak először. A nemzettörténet eseményszerű leírása helyett céljuk a hétköznapok, a mindennapok, a közemberek életének bemutatása lett. A társadalom legkisebb alapsejtjéig, a családig lebontva vizsgálták a letűnt korokat. „Ezek az új kutatások új forráshasználatot, új dokumentumcsoportokat tettek szükségessé. A narratív források mellett olyan szűkszavú, de tömegességükben mégis hasznosítható dokumentumok kvantitatív elemzését, mint a parókiák anyakönyvi bejegyzései, a végrendeletek, az összeírások, a hagyatéki leltárak."

4 A nem paraszti leltárakat közzétevő történeti publikációk sorozatos megjelenése

5 ennek a történetírói módszernek elterjedését, eredményességét jelzi, s a két tudományterület szakemberei számára a közös módszerű, tárgyú kutatás összehangolására teremt kedvező lehetőséget. Egymás eredményeinek felhasználása, figyelembevétele, további adatokkal való kibővítése tanulságos feldolgozások, összehasonlítások megszületését segíti elő. Varga Gyula 1984-ben megjelent Mibe került egy módos gazdalány kiházasítása Hajdúszoboszlón a dualizmus korában? című leltári áttekintésének

6 és a jelen közlésnek összevetésével pl. képet kaphatunk az 1880—90-es évekbeli debreceni és Debrecen környéki gazdag polgári és paraszti rétegek eltérő életformájáról, kiházasítási szokásairól. Varga Gyula egy tősgyökeres hajdúszoboszlói százholdas középbirtokos anyagi helyzetét világította meg az általa publikált leltár segítségével. A Czeglédi családról — a közlést olvasva — többek között azt is megtudjuk, hogy Szoboszló önkormányzatának tevékeny tagjaiként a helység köztiszteletnek örvendő lakosai voltak. A leltár szerzője, id. Czeglédi Lajos három gyermeke közül egyetlen leányát, Sárát igyekezett „tisztességgel" férjhez adni. Ez a gondos atyának — a lakodalom költségeit nem számítva — 983,13 forintjába került. Az általam közölt leltár készítője, egy debreceni középpolgár, dr. Róthschnek V. Emil (1842—1906) gyógyszertár-tulajdonos

7 egyik leányának, Olgának (1875—1959)

8 adott holmikat sorolta fel. A Róthschnek család és annak tulajdonában levő patika a gyógyszerésztörténeti irodalomban meglehetősen ismert. A Róthschnek-patika a régi Cegléd utcán állt (a Kossuth utca és Sas utca sarkán ma is megtalálható). A gyógyszertár ezen a helyen 1852 óta működik, mivel Rótschnek Károly (1806—1873), dr. Róthschnek V. Emil édesapja ekkor költöztette ide a Zeininger Antal által 1772-ben alapított Arany Egyszarvú patikát,amelynek berendezési tárgyai a Déri Múzeum állandó kiállításában láthatók. Róthschnek Károly 4 Klaniczay Gábor: A történeti antropológia tárgya, módszerei ós első eredményei. Történeti antropológia (az 1983. április 18—19-én tartott tudományos ülésszak előadásai). Antropológiai írások 8—10. sz. (Bp., 1984) 25. 5 Lásd pl.: Bodó Sándor: Debreceni vagyonleltár 1773-ból. = Múzeumi Kurír, I. 10. sz. 1970. február. 53—58. — Sz. Bányai Irén: Ozorai iparosok vagyonleltárai a XVIII. század végéről. A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve X—XI. (1979—1980) (Szekszárd, 1982) 425—449. Bencsik János: Botsy István polgári ispán javainak leírása 1828-ban. = Múzeumi Kurír, II. 6. sz. 1974. december. 45—48. — Kilián István: Menszáros Károly nagybereki gazdaságának inventáriuma 1837-ből. A Bihari Múzeum évkönyve II. (Berettyóújfalu, 1978) 129—151. — Molnár József: Házassági szerződés és hozomány a reformkorból (kézirat). 6 Varga Gyula: Mibe került egy módos gazdalány kiházasítása Hajdúszoboszlón a dualizmus korában? A Hajdúsági Múzeum évkönyve V. (Hajdúböszörmény, 1984) 219—224. 7 Róthschnek V. Emilről és patikájáról közölnek adatokat: Benkó Ferenc: Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században. A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 1976. (Debrecen, 1977) 89—109. — Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története. A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 1976. (Debrecen, 1977) 111—135. — Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története. A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 1979. (Debrecen, 1981) 203—229. 8 Teljes neve: Róthscnek Olga Margit 166