A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)
Történelem - Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a Debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742–1841 éveiről
feltételek pontos tellyesítését mind a pénz felvételben, mind a fizetésben úgy fognák nézni, mint morális necessitast, s azok alól kibujkálni nem is igyekeznének. A törvénynek szoros és kivétel nélküli alkalmaztatása által szintúgy rá lehet az embereket szoktatni a rendre, mint az engedékenység által a rendetlenségre. Nem kétlem ugyan, hogy a kivétel nélküli szoros rendtartásnak administratiónkba való behozása most eleinte némelyeknek nehezen fogna esni; de reménylem egyszersmind azt is, hogy később higgadtabb vérrel ezek is által fognak látni, hogy az igazság, ha nekik sajnosán esik is, tsak igazság, és oskolánk javát szívökre vévén, meg fognának nékünk engedni a szoros rendtartásért. Ha pedig csakugyan találkoznának ollyanok is, kik a rosszul értett önszeretet miatt megvakulva a szoros rendtartásért engesztelhetetlen haragra gerjednének ellenünk: ezt sajnálnánk ugyan, de vígasztalhatnánk magunkat először azzal, hogy az illyenek, kik képesek engesztelhetetlen haragot forralni azért, mivel nem engedődik meg nekik, hogy az oskola kegyes alapítványainak kárával, vagy legalább szerentsétlentetésével magoknak hasznot hajtsanak, külömben sem voltak oskolánknak igaz Jóltevői, és így elidegenedésük által oskolánk nem sokat veszthet; másodszor azzal, hogy mikor az administratiobeli szoros rendtartással, mi szerint az oskola kegyes alapítványainak capitalisait sem illendő bátorságosítás nélkül senkinek ki nem adnók, sem miután kiadtuk, interes fizetés nélkül senkinek bitangolni nem engednők, egy ál-Patronust elidegenítnénk oskolánktól, nyernénk annak tíz igaz Patronust, kik ezentúl annál örömestebb adnák oskolánknak jótéteményeiket, mivel látnák hogy az ő kegyes adományaikat és hagyományaikat meg tudjuk betsülni. Említést érdemel itt a Halász és Szálai fundatiók A Dabasi Tekintetes Directiójának 1832-ben Dec.27-n tartatott gyűléséből kőit határozata, mellyben azon való örömét jelenti ki, hogy a Tiszántúli fő tiszt. Sptdtia anya oskolánk javainak minél hivebben, s pontosabban lehető administratiójára gazdasági gyűlés czím alatt egy permanens deputatiot nevezett ki. Nagyon jóltévőnek mondja ezen intézetet egyebek közt azért, mivel, úgy mond, az oskolánkbeli fundátiok administratioját illetőleg a köz bizodalom már már csökkenni kezdett, és ez képes volt másokban azon jó indulatot, hogy oskolánk javára hasonló fundatiókat tegyenek, elfojtani. Azt mondják, politikából kell kímélnünk némellyeket. De hol leszsz ebben a határ? a hát azoknak osztán, kik politikából nem kímélteinek, holott erre magokat szintúgy érdemeseknek tartanák, hogy fog esni ez a személy válogatás? Vajon ezen politica által nem többeket elidegenitünké mint a hányat megnyerünk. Ha meg mindeneknek kedvezni akarunk politicából, úgy mi leszsz a Cassából? — Azt a mi igazság, annak, kit ez sért, lehető legnagyobb kíméllésével kimondani ott, a hol szükséges, tenni ott a hol kötelesség, ez, csekély véleményem szerint, a legjobb, a legbiztosabb politika. De ha mindezeknek megfontolása után is a fő tiszt. Consistorium jónak látna a nagyobb capitalisok kiadásának jogát vagy tsak magának, vagy pedig magának és a helybeli Ekkla gyűlésének fenn tartani: magában értetődik, hogy a Committensek akkor is felelés terhét fognának magokra venni arra az esetre, ha a committalásbeli kedvezések miatt a Cassának kára lenne; mert képtelenség is volna, hogy a kissebb summák, hol kevesebb veszélyeztethetik felelősség mellett, a nagyobbak pedig, hol több foroghat veszedelemben, felelősség nélkül adassanak ki. 6. A gazdasági gyűlés hatásköréről lévén szó, a közelebbi 5-dik szám alatt előadtuk főkép azon okokat, a mellyekre nézve jónak látnók, hogy az interesre kiadandó capitalisok committálása bízatnék egészen a gazdasági gyűlésre. A mi már a Cassára való más assignatiokat illet, fentebb (a 16-k lapon) már emiitettük, hogy 1792-ben a helybeli Curatornak adatott által a Cassára való assignálás joga, úgy mindazáltal, hogy az assignatiokat a Rector Professor is contrasignálja. A gazdasági gyűlés felállításakor erre nézve semmi rendelés nem tétetvén is, ez a gyűlés, a dolog természete hozván magával, apródonként ususaba jött a Cassára való assignalásoknak, nevezetesen szokásba hozta, hogy mindenféle árjegyzékek és más költségek elébb a gazdasági gyűlésbe adassanak be, s egy onnan kirendelt küldöttség által megvizsgáltatván, jegyzőkönyvi kivonat által committáltassék kifízetésök. De mivel a Curator assignálása a gazdasági gyűlés felállításakor nyilván és világosan el nem töröltetett, — a mit akkor tenni nem is lett volna tanátsos — a Collegium helybeli Curatora azóta is committalta, ha valaki hozzá vitt valamit. így committalta p.o. a Fiskális Ur költségeit, mellyekre a commissiók annyiban nem is az 1792-diki rendelés szerint adattak ki, a mennyiben a Rector Professor által sem contrasignáltattak. Most már, miután az ilyen committálás veszedelmes voltát a tapasztalás megmutatta, senkinek sem lehet méltó oka neheztelni, ha világosan törvénybe tétetik, hogy minden assignatiók a Cassára, — kivévén a stipendiumok kiadására való commissiókat, mellyek természettel mindegyik stipendiumra nézve azt a gyűlést illetik, mellyé a jog, arra stipendiatust venni fel, s mellyhez ennél fogva a folyamodás bényujtatik, — a gazdasági gyűlésből menjenek ki; s ha gyűlésen kívül hirtelen kell valamit committálni, azt committalhassák ugyan a Collegium helybeli Curatora és a Rector Professor együtt mind kettőjök aláírásával, de úgy, hogy arról a legközelebb következő gazdasági gyűlésben referáljanak, hogy így az is be menjen a Protocollumba, s így minden, a mi a Collegiumot illetőleg gazdasági tekintetben történik, a Collegiumi gazdasági gyűlések jegyzőkönyvében feltaláltassák. Ezen harmadik résznek, melly a mostani administratio lehető tökeletesbitéséről szóll, eddigi első szakaszában beszéllvén a Collegiumi gazdasági gyűlés mostani organisatiójában található fogyatko157