A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a Debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742–1841 éveiről

/, A Collegiumi Gazdasági Gyűlés mostani organisatiójában való hibák megigazitása. Tagadhatatlan, hogy most a gazdasági gyűlésben a helybeli Ekklésia, ahoz képest a mint ennek a Collegiumot illető egyéb jogai vágynak, illendően representálva nintsen, mit is a helybeli Ekklésiai Elöljáróság a Professoroknak tulajdonít, s e miatt idegenkedése ezektől hova tovább többre többre megy; holott pedig az oskola java minden tekintetben azt kívánná, hogy ezen nagy és tehetős Ekklésiának, mellybe az isteni gondviselés oskolánkat helyheztette, Elöljárói, kiknek indulatjától oskolánkra nézve olly sok függ, és a Professoratus, a legszebb békességben és egyet értésben élnének, és egymással is a Fő tiszt Consistoriummal kezet fogva igyekeznének oskolánk virágzását előmozdítani, hogy ez az iparkodások e jelen századjában is, melly egyebek közt a tanító és nevelő intézetek tökéletesbitését is buzgó törekedésének czéljává tette mindenfelé, hazánk több hasonló intézeteitől ne tsak el ne maradna, — mitől, ha szívesen egygyet értve nem iparkodunk, méltán lehet tartanunk, — de sőt inkább azok közt az első diszes helyet mindenkor megtarthatná. — A gazdasági gyűlés mostani organizatiójának mondott hibáját kétféle képpen lehetne orvosolni. Egyik mód az lenne, ha viszsza mennénk az én legelső ideámra, melly szerént a gazdasági gyűlés csak 6, úgymint 3 nem Professori, és 3 Professori tagokból fogna állani, kik is lennének a Curator, Fiscalis, és Perceptor; s a Rector, Nótárius, és Archivarius Professorok. Ezeknek adatnék activitás bizonyos határig, nagyobb fontosságú dolgok pedig végeztetnének locale Consistoriumban, mellynek a Professorok is tagjai volnának. így az a viszszásság is elkerültetnék, melly szerint most a gazdasági gyűlésnek, hol mind helybeli mind külső Patronatus mind Professoratus repraesentalva van, (mert bárha minden Professorok meghívatnak is a gyűlésre ritkán van több jelen közzülök háromnál vagy négynél), kissebb az activitássa, mint magának helybeli Ekklésiának; azomban lennének is jelen a Collegium gazdasági dolgait intéző gyűlésen mindenkor ollyanok, kik a dolgokat közelebbről esmérik. De én megvallom, hogy a multtakra tekintve, minden controlleria nélküli administratiótól irtózkodván, ezen módosítását a gazdasági gyűlésnek csak úgy fogadván el, — azaz, tsak úgy vélném elfogadhatónak, — ha a helybeli Consistorium is, avagy csak a Collegium gazdasági dolgainak igazgatására nézve is, a Fő tiszt. Consistorium Controllériáját elesmerné, bizonyos meghatározandó időkben szintúgy gyűléseket tartana a Collegiumi gazdasági dolgok elintézésére, ezekről szinte úgy külön Protocollumot vinne, azt szinte úgy rendesen authenticálná, és minden Superintendentialis gyűlésre beadná mint a gazdasági gyűlés. De éhez nekem, kénytelen vagyok megvallani, semmi reménységem nintsen. Mert esmérvén az elveket, azt hiszem, hogy ennek csak említése is roszsz vért csinálna, és még nagyobb idegenséget szülne, holott éppen a jó békességet, és egyetértést akarnók, ha lehetne jó móddal eszközölni. Ugy tartom tehát, sokkal jobb lenne úgy módosítani a mostani gazdasági gyűlést, hogy abban a Professorok befolyása szorosabb határok közzé szoríttatnék, a helybeli Curatoratusé ellenben neveltetnék. Ez megeshetnék úgy, hogy a dolognak nem ártana; azomban a helybeli Elöljáróságra nézve is nem idegenítő, hanem inkább kibékítő lenne. Én ezt ilyen formán gondolnám. Valaki, a kihez a helybeli Ekklésiai Elöljáróság bizodalommal viseltetnék, hozná indítványba, hogy most, midőn a Fő tiszt. Consistorium a Collegium Cassainak minél jobb móddal lehető administratiójára nézve akar rendeléseket tenni, leg czélszerübb lenne talán ezen administrate orgánumának a gazdasági gyűléseknek szerkezetét s szabályozatat vévén fel, ahoz kötni az újabb rendeléseket oly móddal, hogy a mi abban jó meghagyatnék, a mi hijányzik pótoltatnék, a mi hibás igazíttatnék. Még pedig ezen indítványt oly móddal tenné, hogy egyszersmind a Publicumot azon pontjaira nézve a gazdasági gyűlés szerkezetének, mellyeket némellyek, kik a dolgot jól nem értik, hibáknak tartanak, de a mellyek valósággal nem hibák, felvilágosítaná, szabad legyen nekem itt rövideden előadnom, milyen formán gondolnám, hogy lehetne tenni ezen indítványt; nem, hogy ez által valakinek szavakat adjak szájába, hanem hogy alkalmam legyen elmondani a magam gondolatit. Én hát, ha látnám, hogy én olyan helyheztetésben vagyok, kitől az efféle indítvány örömmel elfogadtatnék, ilyen formán kezdeném indítványomat a fenntebb már megállított elv után: Minekutánna már az még állapíttatott, hogy kiki a mi kárt kötelességébeni hűtlen vagy hanyag eljárásával a Cassának tesz, azt ennek megtéríteni tartozzék: leg czélszerübbnek látnám az administratio legközelebbi orgánumának, a gazdasági gyűléseknek szerkezetét, s szabályozatat venni fel, s ahoz kötni a szükségeseknek tálaltatandó ujabb rendeléseket oly móddal, hogy a mi abban jó az hagyatnék meg továbbra is, a mi netalám hibás, az igazíttatnék, a mi pedig hijányzik pótoltatnék; mert tagadhatatlan, hogy a gazdasági gyűlések organizatiójában igen sok jó és helyes van, de van pótolni, van igazítani való is. Jó és helyes nevezetesen az, hogy a gazdasági gyülésa helybeli Curatoratusés Professoratusból való tagokon kívül olyan helyben lakó Superintendentialis Assessorokból is van alkotva, kik a nevezett két testület közül sem egyikhez sem másikhoz nem tartoznak, hogy így a Collegium gazdasági dolgait illető minden kérdések minél több szempontból nézetvén, minél jobban megvítattassanak. Jó és helyes másodszor az is, hogy a Collegiumi gazdasági gyűlések tartására, — nehogy azok egy embernek, akárkinek is, önkénnyetül függvén, elhanyagoltassanak, — bizonyos napok jeleitettek ki, nevezetesen hogy azok minden hónap elején, még pedig, minthogy Péntek napon Városi Tanáts gyűlés nintsen, hogy a helybeli Curatoratus illető tagjai, kik egyszersmind a Városi tanátsnak is tagjai, a Collegiumi gazdasági gyűlésekben megjelenni annál inkább érkezzenek, minden hónapnak első péntek napján tartassanak; a mi azomban azt, hogy ha a szükség kívánja, rendkívüli 151