A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a Debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742–1841 éveiről

között a marasztás eltörléséből következett némi idegenkedést és feszültséget fájdalommal tapasztalván, jónak láttam, hogy a vélemények lehető külömbsége, s az abból keletkezhető vitatások alkalmával lennének kik a nétalám heveskedni akaró részt mérsékelnék, s a történhető öszveszóllalkozás esetében a dologról részre nem hajló tanúbizonyságot tehetnének; melly előre nézés és gondoskodás hogy nem volt felesleg való, a következés megmutatta. Egyébiránt A Professoratus nevében általam tett előterjesztésre a fő tiszt. Consistorium maga részéről egy öt személyből álló küldöttséget nevezvén ki a maga kebeléből, meghagyta, hogy a helybeli Curatoratus és a Professoratus is mindegyik a maga részéről nevezzen ki küldöttséget, s a három küldöttség egygyesülvén vizsgálják meg az általam tsak röviden előterjesztett tárgyakat egész kiterjedésökbcn, s adjanak azokról véleményes tudósítást. Ez meg is történt, és a három küldöttségből egygyesült, öszvesen 12 személyből álló gyűlés 1831-ben Febr. 21-dik, s azt követett 4 napjain folytában tartott üléseiben, mind azon előterjesztést, mellyet én 1830-ban Dec. 15-n a Professori Gyűlésbe beadtam volt, mind az ezen gyűléstől kirendelt küldöttség által készített tervet felolvastatván, és azután pontról pontra felvévén, és hoszszas vitatás után kevés változtatással helyben hagyván, véleményes tudósítást 1831-ben Apr.23-dikán a fő tiszt. Consistorium eleibe terjesztette, hol az ismét kevés módosítással helyben hagyatott. Ezen helyben-hagyás következésében az öt öszvezavarodott Cassák külön választása, és a számadásnak egészen újonnan való organizálása végre is hajtatott még 1831-ben, s azóta e szerént mennek a Collegium külömböző Cassáiról való számadások oly móddal, hogy minden nap készen van a számadás egész az napig és ha a Perceptornak halála történik, nem szükség, hogy számadását az ő jegyzéseiből successora dolgozza ki az utóbbi egy két esztendőről, mint történt 1792-óta minden Perceptor meghalálozása alkalmával; a miből osztán sok, némely részben máig is eligazitatlan nehézségek származtak. A mi pedig a gazdasági gyűléseket illeti, erre nézve, különösen ennek tagjait illetőleg a Nagy Deputatió következő véleményét terjesztette a fő tiszt. Consistorium eleibe: „Az Oeconomica sessiok rendes tagjai legyenek a fő tiszt. Sptdtiától kirendelendő egy vagy két állandó tagok, és ha lehet olyanok, kik állandóul Debreczenben lakjanak, hogy a minden hónap elejével tartandó oeconomica Sessiókban jelen lehessenek; ezenkívül a debreczeni Collegium helybeli Curatora a locale Consistoriumnak egy vagy két tagjaival; ezenkívül a Rector Professor, a kinek kötelessége lészen a tagokat az oeconomica Sessiokon megjelenésre reflectálni; továbbá a Collegium Fiscalisa, Perceptora, Archivariusa, és ezen Oeconomica Sessiók Actuariusa a penultimus Professor. Tartódjanak pedig ezen oeconomica sessiok mindenkor a Collegium Sessionalis hazában". A fő tiszt. Consistorium pedig általánosan előre botsatván, hogy „a küldöttségnek fáradságos és nagy fontosságú munkáját köszönettel fogadja, s előadott javallatait (mellyeknek munkába lejendő vételére és végre hajtására ugyanazon küldöttség továbbra is megkérettetik) helyben hagyja, és megerősíti, a következő megjegyzésekkel:" „s.a.t. ezen megjegyzések 4.dik és 5.dik pontjaiban a Gazdasági Gyűléseket illetőleg e kép rendelkezik:" „4. Az Oeconomica sessionak rendes tagjaivá ezen Superintendentiale Consistorium részéről ez idő szerint megkérettetnek és kineveztetnek Assessor Csomay Pál, Fényes Károly, Décsy Ferencz, és Halmágyi Lajos Urak; hasonlóképpen Prédikátor és Assessor Márton József Ur is: úgy mindazáltal, hogy ha közzülök éppen senki meg nem jelenhetne is, még azért, valamint akármelly más tagnak távolléte tekintetéből is a Sessio, mikor az ideje eljön, el ne múljék. 5. Az Oeconomica Sessiók Jegyzőkönyvei minden Superintendentialis gyűlés alkalmatosságával adattassanak be." — A költsön pénz kiadásokat illetőleg a Nagy Deputatió a maga projectumának 5-dik, s a Fő tiszteletű Superintendentiától is minden reflexió nélkül helyben hagyott pontjában az 1792-diki ezen tárgyban hozott, s a helybeli Curatoratus részéről jelen volt tagok által sürgetett végzés formájára, de még is attól lényegesen külömbözve következő véleményt adott: „Ezen Oeconomica Sessiók a költsön veendő summák assignálhatására nézve 400. conv. forintokig, az azon fellyül kérendő summák assignálhatására nézve pedig a Fő tiszt. Superintendentia gyűlésén kívül a locale Consistorium hatalmaztatnak meg." Ezek eddig a Gazdasági Gyűlések iránt tett projectumoknak és végzéseknek főbb vonásai. De egyet még szükség itt megemlítenem. Midőn a nagy Deputatió a maga javallatainak munkába lejendő vételére a Fő tiszt, Superintendentiától, a mint fenntebb láttuk, megbízatván 1831-ban Május 13-n a Gazdasági Gyűlést organizálta, mindjárt első végzésében a Gazdasági Gyűlések tagjait, a Fő tiszt. Sptdtia által maga részéről kinevezetteket ugyan név szerint, a többieket pedig csak hívataljoknál fogva előszámlálván, s az előszámlálást ezen végezvén: „a Collegium Fiscalisa, Perceptora, Archivariusa, és Actuariusa," illyen clausulat tett utánna: „ki nem hagyódván ezen gyűlésből a többi Professorok is, a kik, minden Oeconomica Sessióra rendesen meghívattassanak; minthogy a Rector Professor, Archivarius,ésActuarius per eminentiam azért vágynak kinevezve, hogy azok nélkül a gyűlések nem is tartódhatnának." így állottak fel a Collegiumi Gazdasági Gyűlések. Ennek akkori organizatiojára, s annak eddigi következéseire nézve én már most ezeket jegyzem meg: 1. Először is ezen rendeletekben minden oda czélzott, hogy a gazdasági gyűlések, ha egyszer felállíttatnak, ne tsak eleinte tartassanak szorgalmatosan, azután megritkuljanak, s végre talám egészen is kimenjenek a szokásból, a mint szokott törtenni sok jó rendeletekkel; hanem mindenkor folyamatban tartassanak, s mindenkor egyenlő szorgalommal igazgassák a Collegium gazdasági dolgait. Ezért 146