A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a Debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742–1841 éveiről

Kormos László Kerekes Ferenc tanulmánya a debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742—1841 éveiről Kerekes Ferenc professzor által a kollégium adminisztrációjáról készült kéziratát a kollégiumi levéltár anyagának rendezésekor találtam meg, s hasznos szolgálatot tett a levéltári ismertető készítésekor. (Kormos László: A Tiszántúli Református Egyházkerület és a debreceni Református Kollégium levéltárának ismertetője. Debrecen, 1984. I—XV., 1—428. p.) Forráskiadványként szándékoztam publikálni. Az anyag közrebocsátásáért legyen köszönet a Déri Múzeum évkönyve szerkesztőbizottságának, és szolgáljon forrásul a kollégium története megírásához. (Nyelvészeti szempontokra tekintettel betűhíven közlöm) Jegyzések A DEBRECZENI REF. COLLEGIUM CASSAINAK ADMINISTRATE JARÓL: 1. Hogy változott az időről időre, amennyire a meglévő számadásokból tudhatni: 2. A mostani administratiónak mi volt eredete, s mik váltak mostani elintézésének okai; mik továbbá hijánnyai és fogyatkozásai; 3. Mimódon lehetne a mostani administratió hibáit orvosolni. Első Rész Hogy változott az administratió időről időre egész a mostaniig: Első epocha 1742-től 1770-ig A Collegium Cassájáról való, még meglévő számadások az 1742-k észt. august 15-n kezdődnek Ettől fogva egész 1771-ben Martius végéig a Collegium Perceptora, és egyszersmind helybeli Curatora is, volt Néhai T. Szeremley Sámuel úr, ki Debreczen városában Fürmenderséget, Notáriusságot, Senátorságot viselt, sőt 1753-ban a városnak fő Birája is volt. — A Collegium contractusokon kinn lévő Capitalisainak s kész pénzének öszve irt laistromát, melly szerint T. Szeremley Sámuel úr 1742-ben aug. 15-n a Cassát által vette, aláirtak magán az által vevőn kivül két Professor, úgymint Szilágyi Márton, és Tabajdi János. Perceptor T. Szeremley Sámuel úr eleinte nevezetesen 1742-től fogva 1760-ig nem számolt minden esztendőben, hanem tsak két, három, sőt néha négy esztendőről is egyszerre, és öszve fogva adta be számadását, úgy hogy ezen 18 esztendőről s egynehány hónapról tsak 6 rendbeli számadása van; de 1761-től fogva minden esztendőben, s minden esztendőről külön külön számolt. Számadásainak megvizsgálása eleinte olyan Collegiumi gyűlésekben történt, mellyeket hajdan a Curatoratus és Professoratus Gyűléseinek neveztek, melly állott a Professorokból a Collegium helybeli Curatorának előlülése alatt, s következésképpen az észrevételek azokra, vagy magának a számadónak, vagy legalább helyettesének jelenlétében tétettek. De később, nevezetesen 1753-tól fogva, hihetően vagy maga által látván tisztelt Perceptor és egyszersmind Curator úr, vagy talán valakitől figyelmeztetvén reá, mikép nem rendi a dolognak, hogy a számadó a maga számadásának vizsgálásán jelen legyen, nem jelent meg azon gyűlésekben, hol számadásai megvizsgáltattak sem maga, sem képviselője által, és igy ettől fogva úgy nevezett Professori Gyűlésekben, vagyis olyanokban, mellyek csupán Professorokból állottak, vizsgáltattak meg az ő számadásai, és a Professorok tettek azokra észrevételeket, s annak sints semmi nyoma, hogy ezek a számadások valaha valami más, superrevisión 135