A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Rácz István: A cívis fogalma

benefíciumok osztogatásánál sem számoltak velük. Annak érzékeltetésére, hogy mégis kikről volt szó, két utcából — igaz, eltérő időpontból — a 9. táblázatban módunk nyílik névsoruknak a közlésére.

154 9. táblázat Beneficum nélkül élő nemesek Összeírás éve Utca neve Nemes neve Adója (Rft) Megjegyzés 1797/98 Piac 1. Péchy Antal 18 Nem itt lakik 1797/98 12. Bernát h Gedeon 19 Nem itt lakik 1797/98 163. Turay Mátyásné 6 Nem itt lakik 1797/98 167. Draviczki János 16 Nem itt lakik 1797/98 245. Báró Vay Miklós 20 Báró őnagysága nem vesz beneficiumot 1797/98 282. gróf Rhédei Ádám 12 Nem itt lakik 1797/98 285. Komjáti Jakabné 7 Nobilis extraneus 1797/98 287. Bideskuti Julia 8 Nemes, nem vesz beneficiumot 1797/98 290. Gulátsi Antal 7 Nemes, nem vesz beneficiumot 1797/98 294. Bónis Ferenc 13 Nemes, nem vesz beneficiumot 1797/98 299. Szilágyi Bálint 13 Nemes, nem vesz beneficiumot 1813/14 Péterfia 1. Darvai Károly 11 Nemes, nem vesz beneficiumot 1813/14 3. Csal a Sámuel 6 Nemes, nem vesz beneficiumot 1813/14 38. Horváth Péter 9 Nemes, nem vesz beneficiumot 1813/14 112. Jánosi örökösök 5 Nemes, nem vesz beneficiumot 1813/14 205. Gentsi Sámuel 7 Nemes, nem vesz beneficiumot 1813/14 271. Fráter Antal 3 Nemes, nem vesz beneficiumot 1813/14 272. Fráter Pál 6 Nemes, nem vesz beneficiumot A nemesek nagyobb része egyenesen a polgárjog megszerzésének céljával költözött be a városba. Voltak ugyan közöttük olyanok, különösen a XVII. században és a XVIII. század elején, akiket a türelmetlen ellenreformációs politika űzött ki lakóhelyéről, mások hivatali pályát reméltek a városban,

155 az is előfordult, hogy nagybirtokos Debrecenből kívánta irányítani birtokgazdálkodását,

156 miként arról is tudomásunk van, hogy a gyerekei könynyebb iskoláztatása kedvéért költözött nemes státusú család a Kollégium közelébe,

157 a legnagyobb taszító- és hajtóerő azonban a szociális nehézségekben, illetve lehetőségekben ismerhető fel. Az armális nemesek talpa alól vidéken kicsúszott a töredék telek is, s a városban vagyoni megerősödést, egyáltalán megélhetést kerestek. A nemeseket is tehát, éppen úgy, mint a jobbágyokat, a megélhetés kényszere irányította a városba. Nincs ugyan olyan összeírásunk, amelyik feltüntetné, hogy a városba költözött nemesek közül hányan szereztek polgárjogot, a források egybehangzó vallomása szerint azonban a többségük. Előfordult, hogy nemes személy polgárjogi kérelmét elutasította a tanács,

158 ez azonban kivételes esetnek számított. A magisztrátus annak az elvnek érvényesíté154 IV.A.lOll/t/12. 155 Jól példázza ezt Tholdi Pál pályafutása. ZoltaiLajos közi.: Nemes Tholdi Pál végrendelete. Történelmi Tár, 582—591. 156 1815. szeptember 27. jegyzőkönyvi adat szerint gróf Majláth József, „mivel a Gyulaji Jószágára nézve itten szükségképpen házat kell tartani, azt kívánja, hogy legyen munkás a város abban, hogy vagy egy felépült tágas telekü házat vehessen, vagy a Péterfiai ujj osztáson, mellyet a jószágából közelebb érhetne, egy üres fundust mutasson". IV.A.1011/a/86. P. 310. 157 Nemes Budahazy Sándor 1810-ben a polgárságra való felvételét mindenekelőtt gyermekeinek „könnyebb móddal lehető taníttatásá"-val indokolta. IV.A.1011/a/82. P. 162—163. 158 Ilyen ritka eset volt 1774-ben ifjú Bárányi Gábor berettyószentmártoni nemes kérelmének elutasítása, aminek indokait a magisztrátus körülményes bőbeszédűséggel magyarázta. IV. A. 101 l/m/6. A levél 1774. október 14-én kelt. 106