A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Rácz István: A cívis fogalma

azaz 23% származott külső helyekről. Háromnegyed részben tehát a debreceni polgárság a helybeliek közül nyerte utánpótlását, bizonyára az ún. polgárfiakból. Évenkénti átlagban kifejezve a helybeliek közül 58,4, a vidékiekből 17,4 esett. De ez is kétszeresére rúgott az 1564—1640 közötti bevándorlási átlagnak. Különösen az 1760-as évektől szorították le a kívülről származó polgárok számarányát. Korábban még az is előfordult, hogy a kívülről érkezettek száma meghaladta a helybeliekét (1753, 1759). A XIX. századra aztán úgy alakult a helyzet, hogy több évben (1809, 1811, 1820) csupán egyetlen külső származásút iktattak a polgárok sorai közé, a többi mind helybeli volt. Arról nem tudunk, hogy ezt külön statútumban határozták volna el, egyszerűen a polgárfiak érdekeit állították előtérbe. Ilyenformán tehát, ha nem is származási jog szerint, a családok polgárstátusa gyakran öröklődött. A globális értékű helybeli és külső kategóriákra való bontáson túl, az új polgárok származásának taglalásánál külön figyelmet érdemel a bevándoroltak eredeti lakóhelyének a feltérképezése, mert ennek alapján lehet felmérni Debrecen város vonzó hatását területileg. Az 1564—1640 között betelepült 485 lakos közül 415-nek ismerjük a korábbi lakóhelyét. Közülük 350 (84,3%) Szabolcs és Bihar megyéből származott, a többi 65 közül is 59 alföldi születésű, összesen tehát a közvetlen és tágabb környezetéből 98,5% érkezett a városba.

133 A beköltözött polgárok származási adatait a XVIII—

XIX. századra vonatkozóan a 6. táblázatban közöljük.

134 Az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért a feudalizmus utolsó évszázadából három évtized vonatkozó számsorait rendszereztük, arányos időbeli metszetekben. 6. táblázat Beköltözött polgárok származási helye megyénként Származási hely Év 1740— Év 1790— Év 1830— (megye v. 1749 1799 1839 kerütle) Abaúj 9 3 2 Baranya — — 1 Bars 1 •— — Bács 1 — — Bereg 4 1 — Békés 2 6 1 Bihar 79 67 34 Borsod 10 12 4 Buda — 1 — Csanád 1 1 1 Csongrád — — 3 Fehér 4 3 1 Gömör 1 3 — Hajdúkerület 16 14 7 Heves 15 10 10 Hont — 1 — Jászkunker. 6 9 4 Köz.-szolnok 6 2 2 Komárom 2 2 1 Kraszna 2 1 — Származási hely (megye v. kerület) Év 1740— 1749 Év 1790— 1799 Év 1830— 1839 Nógrád 1 1 Nyitra — 2 — Pest 1 3 4 Pozsony — 1 2 Sáros 1 — 1 Somogy 2 — — Sopron 2 2 3 Szabolcs 20 28 10 Szatmár 25 6 5 Szepes 3 4 2 Ung — — 1 Torontál 1 — — Ugocsa — — 1 Vas 2 — 1 Veszprém 1 — 1 Zemplén 14 9 2 Külföldi 15 20 6 Ismeretlen — — 2 Összesen: 246 211 113 133 Zoltai Lajos adataira támaszkodva az összegezést elvégezte Szabó István: i. m. (A debreceni közösség.) 74. 134 Vö. 130. jegyzettel. 100