A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

fia u. stb.), többek között a Vörös Hadsereg u.-i egyedülálló négyes hársfasorja is. Pótlására később ültetett vézna facsemeték csak a 70-es évek közepéhez elérték az első emeletek magasságát, kilombosodtak, de ennek ellenére a városközpont a mai napig is inkább betonrengetegre emlékeztet. Az 1970-es években megindult a házgyári lakótelepek építése (Vénkert, Újkert, Tócóskert), ami jelentősen visszaszorította a kertvárosi területeket. Átalakult a városi Nagyerdő is, zöldterülete és a fák száma csökkent, mivel itt is különböző rendeltetésű épületek, sportkomplexumok sorát építették fel. A város lakossága ugrásszerűen megnövekedett, Debrecen iparosodásával együtt, a közlekedés szerkezete átalakult, a közúti forgalom az egész város területén intenzívvé vált. Jelenleg Debrecenben több olyan sivár élettér jött létre, mint más nagyvárosokban vagy a fővárosban. A parkosítás sokszor az alapoktól indult el, s ez még hosszú ideig nem pótolhatja a kiesett zöldterületek funkcióját. Az ornithofauna hosszú távú változásainak az áttekintésében 1920-as évekig nyúlhatunk vissza, amikortól vannak többé-kevésbé pontos adatok a Debrecen város ornithofaunájának faji összetételéről. Nagy (33) a Nagyerdő villanegyedében 1923—26-ban 41, 1936-ban 32 madárfajt írt le. Ezek és Bársony 1934-es (2) adatai alapján valószínű, hogy 1920 és 1940 között legalább 43 faj volt fészkelő Debrecenben. Azóta — a mostani fajszámról ítélve — a város ornithofaunája minőségileg nemcsak nem szegényedett, hanem új fajokkal gazdagodott meg. Azonban a fajlista bővítése nem a városi élettér szélesítése révén, hanem leginkább az új, Európában urbanizálódó és antropogén tájakon keresztül terjeszkedő fajok behatolása folytán történt. Az 1923 óta Debrecenben megjelent fajok a következők; — Phoenicurus ochruros, 1923 óta (37). — Serinus serinus, 1923 óta (32). — Turdus merula, 1935 óta (33). — Streptopelia decaocto, 1937 óta (43). — Erithacus rubecula, 1950-es évek óta — Dryocopos martius, 1972-ben Nagyerdő határán (18), 1978-ban a városban. — Dendrocopos syriacus, 1970-es évek óta — Apus apus, 1975 óta (17). — Ciconia ciconia, 1977 óta (21). — Dendrocopos medius, 1979 óta (21). Kóborlóként vagy téli vendégként több olyan madárfaj is megjelenik Debrecenben; melynek költése a közeljövőben várható, mivel a város közvetlen környékén már fészkel, Ezek a következők; — Corvus cornix (1979 óta újra megjelent, Nagyerdőben fészkel, 1983-ban valószínűleg Debrecenben is költött). — Hippolais icterina (1981-ben mutatkozott meg először). — Picus canus (1982 óta figyelhető). A város modernizálása és a területi átalakulása lényegesen megváltoztatta a madarak életterét, megszüntette egyes fajok habitatjait, menekülésre kényszerített egy sor ritka vagy nehezen alkalmazkodó fajt. De a 60-as években végbement mezőgazdaság szerkezeti átalakulása és kemizálása közvetve is hatott a debreceni madárvilágra oly módon, hogy a környező földek felszántása és a varjú fészkek irtásával rohamosan elszegényedett előbb a Nagyerdő ragadozómadarak faunája, utána a városból is eltűnt az utolsó fészkelő ragadozómadár-pár. Az 1920-as évekhez képest néhány faj már véglegesen eltűnt Debrecenből, mint fészkelő; — Perdix perdix — 1936 után — Saxicola torquata — 1936 után — Alauda arvensis — 1950-es évek óta — Prunella modularis — 1950-es évek után — Falco tinnunculus — 1966 óta — Sylvia communis — 1968 óta — Coracius garrulus — 1970 óta A zöldterületek csökkenése és a fokozott zavarás miatt egyre ritkábbá válnak és védelemre szorulnak ezek a fajok; 1. Athene noctua, 2. Tyto alba, 3. Upupa epops, 4. Sylvia nisoria, 5. Luscinia megarchynchos, 6. Lanius minor, 7. Lanius collurio, 8. Emberiza citri46