A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

kedvezőtlenebb viszonyokkal rendelkező biotópok (ipartelep, lakótelepek) és a nagy parkok viszonylatában a fészkelő madárállomány nem mutat értékelhető fajazonosságot! A város madárvilágában egészen más törvényszerűségek uralkodnak az őszi—téli időszakban. A fészkelőaspektusban élesen elkülönülő biotópok határai elmosódnak, a városban tartózkodó madarak túlélési esélyük fenntartása érdekében sokat veszítenek a fészkeléskor mutatott óvatosságukból, s táplálékot keresve a város nagy részén megjelennek. A nagyobb hasonlóság oka a csak télire érkező, É-i fajok jelenléte is, melyek eredeti élőhelyükön az urbanizálódás magasabb fokát is betöltik (pl. süvöltő). Ugyancsak a fentieket megerősítő törvényszerűség figyelhető meg az egyes biotópokon belül is, a téli és a nyári, valamint az egész évi fajszám hasonlóságindexe, valamint a téli és nyári időszak közös fajainak hasonlósága alapján (6. ábra). Az összfajszám és a nyári fajszám a nagy zöldterületeken (kertváros, Nagyerdő, Botanikus kert, Köztemető) a teljes azonosságot is eléri. Ennek oka az állandó fajok mellett a nagyszámú fészkelő, de egyben költöző faj jelenléte! A téli fajszám és az összfajszám tekintetében ellentétes a folyamat; csaknem teljes az azonosság a városmag és az ipartelep vonatkozásában. A két terület téli és nyári közös faj számhasonlósága a viszonylagos magas faj állandóságot mutatja! A zöldterületek téli és összfajszám hasonlósága csak részleges, vagy alig nagyfokú, elsősorban a költöző fajok hiánya miatt. Az ornithofauna változásai 1923 és 1983 között Debrecen jelenlegi ornithofaunájának kutatása mellett a régebbi idők madárvilágát is tanulmányoztuk és megpróbáltuk nyomonkövetni annak változásait a mai állapothoz képest. Sajnos a rendelkezésünkre álló irodalmi források meglehetősen szegényesek. A régi ornitológusok figyelmét leginkább a Nagyerdő kötötte le, amelyről több kisebb közlemény jelent meg a századfordulótól kezdve. Némelyik a városi madárvilággal is foglalkozott (1, 2, 3, 36, 37), de csak l-l faj vonatkozásában. Nagy Jenő összefoglaló munkái (31, 33) hasznosak leginkább a számunkra, Debrecen akkori madárvilágáról is valami képet nyújtanak és támpontként szolgálhatnak az ornithofauna történeti áttekintéséhez, mint egyes új fajok első költéséről beszámoló cikkei is (30, 32). Felhasználhatók más szerzők által megjelentetett rövid közlemények sora is, ahol debreceni ornitológiai ritkaságokról adtak hírt; Bársony (1, 3), Sátori (37), Sóvágó (41), Udvardy (43). A felszabadulás utáni Debrecen madárvilágáról csak 1950 és 1965 között jelentek meg elszórt közlések (39, 46, 25), ezek is l-l fajról szóltak. Néhány debreceni vonatkozású megfigyelés Kovács Béla Hajdú-Bihar megyei munkájából (27) is adódik, azonban sem ezek* sem régi források nem nyújtanak áttekinthető képet a városunk madárvilágáról. 1960-as évektől kezdve inkább a saját adatainkra már támaszkodhatunk, amikor megindultak a megfigyeléseink (Bozsko) és annak több eredménye közlésre is került. 1970-ben Finta és Aradi írja meg első átfogó ornitológiai munkáját a Nagyerdőről (19), ami segítséget jelent Debrecen madárvilágának kutatásában is. A szakirodalom és saját megfigyeléseink alapján — a teljesség igénye nélkül — megpróbáljuk rekonstruálni a Debrecen ornitofaunájában történt változásokat. Ehhez szükségesnek látjuk röviden áttekinteni a városunk fejlődésének néhány fontosabb mozzanatát, amely feltétlenül befolyásolta a madárvilág alakulását. A háború előtti Debrecen tipikus vidéki mezőgazdasági város volt, amelynek arculatát a földszintes, kertes családi házak határozták meg. A város fásítása mind a központban, mind a város peremén jelentősnek számított, és ezt tovább növelte a nagyerdei parkzóna. A háborús városképpel itt nem foglalkozunk, bármennyire is megváltozhatott a madárélet, mivel abból az időszakból teljes mértékben hiányzik az ornitológiai irodalom és ezért ezt a periódust ki kell hagyni a vizsgálatainkból. ! Debrecen modern fejlődése az 1960-as évektől kezdve rohamosan indul, amikor először a belvárosban megjelentek első több emeletes lapostetejű köz- és lakóházak, illetve épületek (Centrum Áruház, Jászai M. lakótelep, megyeháza stb.). Ezt követően a város más területein is épülnek még új lakótelepek (Libakert, Dobozi lakótelep). A belvárosi rekonstrukcióval sajnos fűrész alá kerültek pompás öreg fasorok (Kossuth u.* Béke u. elején, Péter45