A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban

(balkáni gerle, házi és mezei veréb) kevés eltérést mutat az előző két biotóphoz képest, de több faj tekintetében mégis egyedülálló a városban. A sokemeletes házsor összefüggő zónája — hasonlítva a sziklás biotópokhoz — több ragadozó fajt is vonz. Ezek a magas házak tetőin pihennek meg, vagy itt tépik szét áldozatukat. Egész évben, de különösen télen gyakori a karvaly, mely alacsonyan vadászik a nagy falak takarásában. Néha egy-egy vörös vércse is áttelel a lakótelepek környékén. A zordabb napokon rendszeresen megjelenik a kis sólyom is. A nyári időszakban a karvaly mellett a kabasólyom is többször megfigyelhető. Új fészkelőnek kell tekintenünk a sarlósfecskét (17), amely az utóbbi években a lakótelepeken egyre nagyobb számban költ. A Vénkertben 1983ban 12 pár költését bizonyítottuk, de a Dobozi lakótelepen is ismert a fészkelése. A lakótelepek jellegzetes, karakter faja a pipiske, amely fészkel a magas házakon és ugyancsak megfigyeltük a fészkelést a lakótelepi lapostetejű iskolák tetőzetén is (Vénkert). A régebbi lakótelepek erkélyeinek alján több helyen sok molnárfecske fészkel. Mint táplálkozó, egész évben jellemző a fekete rigó, széncinege, tengelic, zöldike. Telente a csonttollú csapatai pihennek meg a nagy antennákon, s a fenyőrigó egyedei keresnek táplálékot a lakótelepi hulladék között. Ugyanitt már többször is megjelent a barázdabillegető, melynek a jövőben fészkelése is lehetséges. 4. Ipartelepek: Annak ellenére, hogy Debrecenben az összefüggő ipari övezet nem jelentős, ez a zóna madártanilag mégis csaknem „üres szigetnek" számít. Itt a legalacsonyabb az egész évre vonatkoztatott fajszám (1. táblázat), legkevesebb a költőfajok száma is (6 faj). Egyes gyárak (pl. Baromfifeldolgozó, Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Konzervgyár) nagy területű hátsó gazos udvarain rendszeresen költ a fácán, s a költési időszakon túl is a gyomoktól és hulladékoktól tarkított területen marad. Télen gyarapszik az állománya. Ugyancsak a füves, gyomos részek állandó költőfaja a pipiske is. Táplálék után kutatva az év folyamán az ipari övezetben többször is megjelenik a szarka, csóka. Az utóbbi rendszeresen keresi fel a vasúti pályaudvar utasforgalmát lebonyolító részét, és a rendező pályaudvar vágányainak környékét, hulladék után kutatva. A gyárak épületein szórványosan költ a balkáni gerle, házi rozsdafarkú, a házi és mezei veréb. Az ipari övezet madártanilag télen mutat nagyobb változatosságot (az összfajszám és a téli fajszám teljes hasonlóságot mutat; 85%), amikor a vetési varjak fekete seregén kívül a gyomos ruderáliákon megjelennek az apró magevők (tengelic, zöldike, csíz, fenyőpinty). Ezek a gyomok után kutatva az ipari övezet belső részéig is behatolnak (pl. Nagyállomás környéke). 5. Kertváros: Változatos táplálkozási lehetőségeivel és növényzetével fajokban csaknem a leggazdagabb városi biotóp. Ez a Debrecenben legnagyobb kiterjedésű zóna madártanilag átmeneti helyzetű. Egyrészt ezen a területen még nagyszámban jelennek meg a belvárosra, lakótelepekre jellemző fajok (balkáni gerle, pipiske, csóka). Ugyanakkor jelentős azon fajok száma is, amelyek a város környéki területekről hatolnak be (harkályok, szürke légykapó stb.). Több faj kifejezetten preferálja a kertváros sajátos növényzeti tagoltságát, gazdagságát, így a fruticikol fajok (barátposzáta és kisposzáta, fekete rigó, tövisszúró gébics, vörösbegy), melyek kedvező fészkelő lehetőségeket találnak a debreceni kertekben az igen elterjedt köszméte, ribiszke ágai között (7. kép). Az öreg gyümölcsfák odvaiban a dendrikol madár képviselői (búbos banka, nagy tarkaharkály, szén- és kékcinege, szürke légykapó, seregély) fészkelnek. A madárvilág vegyes összetételét jól szemlélteti, hogy a városban fészkelő fajok 50%-a költ a területen! A költőfajok jelentős számát érzékelteti a nyári és az egész évi fajszám közti azonosság értéke, amely csaknem eléri a teljes azonosság alsó határát (76,6%). Télen is nagy számban népesítik be a madarak a kertvárosi biotópot (39 faj). Az áttelelő vetési varjú, szarka, az itt táplálkozó balkáni gerlék, két veréb faj, a cinegék, rigófélék fajai és a pintyfélék teljes spektruma mind fajgazdagság, mind egyedszám tekintetében leggazdagabbá teszi a területet a városban. Telente rendszeresen megjelenik a fácán, szajkó és királyka is. Külön is ki kell emelnünk azokat a fajokat, melyek csak átrepülnek Debrecen felett. Ezek „légifolyosói" többnyire a város K-i zónájában, a nagy kiterjedésű kertváros felett húzódnak, melyeket az őszi—tavaszi vonulás közben rendszeresen betartanak (nagylilik, dankasirály). 39