A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Természettudomány - Mészárosné Bozsko Szvetlana–Juhász Lajos: Debrecen város madárvilága és annak változásai évszázadunkban
7. kép. Köztemetői részlet jellegzetes fasorokkal 6. Kis területű városi parkok: Sajátos helyzetüknél fogva fontos „madárszigetek" a városban. Mivel ezek a parkok általában a város belső területei közé ékelődnek, a városba berepülő fajok pihenő, táplálkozó és részben fészkelő bázisát képezik, madártanilag önálló egységet adva. A fészkelőfajokat nemcsak a totális urbanistáknak számító fajok alkotják, hanem több tartós és feltételes urbanista is megtelepszik. Ahol nagy öreg fákat találunk, fészkel a macskabagoly (pl. Agráregyetem parkja), nagy tarkaharkály, széncinege, kékcinege, szürke légykapó. A fenyőkön gyakoriak a pintyfélék; meggyvágó, tengelic, zöldike, csicsörke, erdei pinty. A cserjeszintben fészkelők közül a fülemüle (pl. Agráregyetem parkja, Űrhajós tér) vörösbegy, barát- és kiszposzáta jellemző. A terricol fajok közül a csilp-csalp füzike jelenik meg fészkelőként (pl. Komáromi Csipkés Gy. tér). 7. Nagyerdő: Erősen igénybe vett parkterület, változatos növényzettel, melyet a fák túlsúlya jellemez. A cserjeszint az utóbbi évek irtása miatt ritkult, ez az ebben a zónában fészkelő (fruticikol) fajok egyedszámát kissé visszaszorította. Ettől eltekintve a Nagyerdő városi ornithofauna magját képezi és fajgazdagsága jelentős. A tagolt növényzet következtében minden fészkelő szint madárfajait megtalálhatjuk. Különösen az arborikol és dendricol fajok dominálnak. A debreceni ornithofauna 20 dendrikol faja közül 15 költ a Nagyerdő területén (pl. nyaktekercs, négy tarkaharkály, zöld harkály, cinegék). A fák között gyakori, néhol összefüggő fenyves a főként fenyőkhöz ragaszkodó fajok megjelenését is lehetővé teszi. A fenyőcinege fészkelését feltételezzük, rendszeresen megjelenik a királyka, télen a csíz, fenyőpinty. Nagyerdő faj és egyedgazdagságát növelik a bokorszintben (barátposzáta és kisposzáta, énekes rigó, ősz-apó, tövisszúró gébics, fülemüle) és a talajszinten fészkelő csilp-csalp füzike és sisegő füzike is. A fészkelési időszakon túl főleg a fákon, bokrokon táplálkozó fajok egyedszáma jelentős (harkályok, cinegék, rigók, pintyfélék). Téli vendégként rendszeres a léprigó, fenyőrigó, szőlőrigó a fagyöngy és ostorfák termésein táplálkozva. Időnként megjelenik a csonttollú is a területen. 40