A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken

a júl. 5-i országos ülés a vásárlással szemben foglalt állást.

105 A felső táblán július 13-án tárgyaltak a témáról. Andrássy Károly gróf — a liberális főrendek egyike — tiltakozott az ellen, hogy a korábbi országgyűlési határozatot elfogadható ok nélkül visszavonják. Szerinte ez az ásványgyűjtemény, amit ő gyerekkora óta ismer, igen értékes, számos unikumot tartalmaz, megvétele esetén sok külföldi múzeumot is felülhaladó ásványtára lenne a Nemzeti Múzeumnak. Az ára is csekély — folytatta —, 10—12 000 pft, „mi a' nemzetre nézve annyi, mint semmi; sőt ha összevagdalná és összetörné az ember ezen ásványokat, a' drága kövekből és aranyból ezen summának nagyobb részét kikapnók."

106 Andrássy Károly célzásai is arra engednek következtetni, hogy a megyei követek nagyobbik hányada politikai okokból nem kívánta megvásárolni az ásványokat. Ugyancsak ő nagyon határozottan célzott (de a másik táblára való tekintettel csak célzott) arra a nagyon fontos elvi problémára, hogy ilyen esetekben a tudományos érdekeknek felül kell kerekedni a politikai megfontolásokon. A főrendi tábla egyébként egyhangúlag Andrássy mellé állt. Forgách Antal gróf — kihasználva, hogy vághat egyet a reformerek felé — egyenesen szószegést látott a visszalépésben. Barkóczy László gróf, székesfehérvári püspök nem fogalmazott ilyen keményen, de ő kimondta: a megyék személyes okok miatt nem kívánják a vásárlást, ám a pontos indokot nem közölték, ő is úgy vélekedett, hogy ha már nagy költséggel felépült a múzeum, illő abba valamit tenni, „ollyast kivált, melly valamint a' Magyarország ásványainak valódi megismerésére azokat, kik a' körül búvárkodni szeretnének, közelebb vezesse, — úgy szinte jövevény 's idegenek előtt is az által országunk becsét emelhesse."

107 Az alsó tábla azonban nem volt hajlandó tovább foglalkozni az üggyel. A diéta bezárása után József nádor saját hatáskörében intézkedett: 1846-ban hozzájárult, hogy a Drevenyák-féle ásványgyűjteményt ideiglenesen a Nemzeti Múzeumba szállítsák és felállítsák.

108 Valószínűleg hitelbe hozták el az anyagot, azzal az ígérettel, hogy a múzeumi pénztár rendes jövedelméből részletekben fizetik ki az árát. Közvetlenül az új palota elkészülte és megnyitása után — az 1847. jan. 6-án aláírt megállapodás alapján — a Nemzeti Múzeum számottevően gyarapodott Horvát István könyvtárának előzetes megvételével. Horvát István történetíró évtizedeken át volt a pesti egyetem tanára és a múzeumi könyvtár őre. E hosszú idő alatt, nagy anyagi áldozatok árán gyűjtötte össze kb. 30 000 darabot számláló gyűjteményét. Különösen gazdag volt a külföldi könyvanyaga. Kutatásaihoz sokezer régi és modern nyelvészeti, történettudományi és könyvészeti munkát szerzett meg; köztük rengeteg olyan művet, amely csak neki volt meg az országban: pl. szinte valamennyi európai nagykönyvtár katalógusa, forráskiadványok, lexikonok, szótárak stb.

109 Mivel a Széchényi Országos Könyvtár addig csaknem magyar vonatkozású könyveket őrzött (másra az anyagi lehetőségekből nemigen futotta), a Horvát-téka megvásárlásával szerencsés módon egészült ki, elősegítette a hazai tudomány művelését, a polgári tudományosság beáramlását.

110 Felismerte ezt az a nemesi-értelmiségi csoport is, amely a hazai művelődés előmozdításán dolgozott, s amikor Horvát István súlyos beteg lett, akciót indított a gyűjtemény megszerzésére. József nádor felkarolta az ötletet és ideiglenesen meg is egyezett az örökösökkel. A vételárról azonban az országgyűlésnek kellett volna gondoskodni. Az 1847-es követutasítások majd mindegyike szorgalmazta a gyűjtemény megvételét, 105 Ogy írásai, 1843—44. 2. köt. 336., 517.; Ogy Napló, 1843—44. Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára R. 49. 430/2. f.; Ogy Jkv. 1843—44. 4. köt. 266. 106 Főrendi Napló, 1843—44. 5. köt. 203. 107 Uo. 5. köt. 204. Forgách Antal felszólalása: uo. 203. A válaszüzenet: Ogy írásai, 1843—44. 3. köt. 15. 108 Mátray G. i. m. 49. 109 A Horvát-könyvtár összetételéről: Indáit György: Horvát István könyvtára. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve, 1967 (Bp., 1969) 98—101.; Berlász Jenő: Horvát István könyvtárának megszerzése a Nemzeti Könyvtár számára. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1963—64 (Bp., 1966) 253., 257—258. (a továbbiakban: Berlász, 1966); Berlász J. i. m. 278. 110 Vö. V. Windisch É. i. m. 274—275. 383