A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken

került az értékes könyv- és kéziratanyag: a dunamelléki református egyházkerület pesti főiskolája számára vásárolták meg 1861-ben, országos gyűjtéssel.

96 Nem sikerült Magyarországon tartani a gróf Viczay-féle érem- és pénzgyűjteményt. Ennek utolsó tulajdonosa, ifj. Viczay Mihály 1831-ben halt meg.

97 Győr megye — ahol a család hédervári kastélya volt — az 1832-es országgyűlés előtt körlevélben hívta fel a törvényhatóságok figyelmét a gazdag és ritka darabokból álló kincsanyagra, javasolva a Nemzeti Múzeum számára való megszerzését. Mire azonban a diétán érdemben is tárgyaltak volna a kérdésről, a család Párizsban elárvereztette az éremtárat.

98 A Viczay-gyűjtemény sorsa később is intő példaként szolgált a rendeknek; Palóczy László (Borsod megye) például az 1839. dec. 18-i kerületi ülésen érvelt vele, egyebek között Kovachich Márton György hátrahagyott iratainak és más becses gyűjteményeknek — „mellyek mint nemzeti érdekűek, nemzeti kincseknek tekintethetnek" — mielőbbi megvétele mellett.

99 A Kovachich-féle levél- és okiratanyagra 1844-ben meg is ajánlották a kívánt összeget, de miután az országos közpénztár nem jött létre, a vásárlásra nem kerülhetett sor.

100 Politikai vonatkozásai és fordulatai miatt érdemes vázolni azt a vitát, amely Drevenyák Ferenc egykori főbányagróf ásvány gyűjteményének megszerzéséről folyt. Az országgyűlésen, közelebbről az 1840. ápr. 3-i kerületi ülésen a szabolcsi Bónis Samu tájékoztatta először követtársait, hogy a megyéjében levő Drevenyák-féle ásványtárat áruba bocsátották. Egyúttal indítványozta, hogy országos költségen vegyék meg a Nemzeti Múzeum számára. A rendek úgy döntöttek, hogy megkérik a nádort: szakértőkkel vizsgáltassa meg (összevetve a múzeum hasonló anyagával) és erről, valamint az eladó feltételeiről értesítse a legközelebbi diétát. Április 21-én a főrendek is jóváhagyták ezt. Csupán Eötvös Ignác báró főtárnokmesternek volt ellenvetése: három év alatt az ilyen szerződésekre az alkalom általában elenyészik, s mivel a gyűjtemény nem lehet drága, bízzák a nádorra a megvételt is, ha azt jónak tartja, „mert a' tárgy magában olly csekély, hogy az Országnak további megbírálását nem érdemli."

101 A főtárnokmester javaslata gyakorlatilag célszerűbb volt, mint a rendeké, de a követek kötelező ajánlással szándékoztak megvenni a gyűjteményt, ezért elengedhetetlen volt az országgyűlés előzetes hozzájárulása. Rendkívül érdekesen alakult a helyzet a következő országgyűlésen. A megyék egy része szorgalmazta a Drevenyák-féle ásványtár megvételét, mások viszont ellenezték. Például Szabolcs megye is, holott 1840-ben innen indult el az akció. A közgyűlésről szóló tudósításból az derül ki, hogy az új döntést — amelyről a többi megyét is értesítették — a liberálisok erőszakolták ki, vállalva a következetlenség vádját is.

102 Az viszont homályban maradt, miért tették ezt. Oka lehetett az is, hogy most szereztek tudomást Drevenyák Ferenc valamikori titkosrendőri szolgálatairól.

103 Talán súlyosabban esett a latba, hogy a gyűjtemény akkori tulajdonosa, a Szabolcsban élő Drevenyák Ferenc erősen aulikus magatartást tanúsított.

104 Az alsó táblán a szabolcsiak véleménye nyert többséget, vagyis az 1844. jún. 1-i kerületi és 96 Pruzsinszky P. i. m. 43., 57. 97 A gyűjteményről és tulajdonosairól: Závodszky Levente: Viczay Mihály, a műgyűjtő és Pray György barátsága. = Katholikus Szemle, 1932.

1. 340—356. 98 Ogy írásai, 1832—36. 2. köt. 243.; Kossuth L. i. m. 5. köt. 447.; vö. uo. Barta István jegyzete. 99 Sárváry Ferenc és Antal: Napló az 1839-ki országgyűlésről. Országgyűlési Könyvtár Mo: Ic. 1839/40. 6. köt. 17/2—18/1. f.; Ogy írásai, 1839-^0. 2. köt. 295. 100 Ogy írásai, 1839—40.4. köt. 98., 146.; Főrendi Napló, 1840. 586. — Ogy írásai, 1843^—44. 2. köt. 336., 517., 562., 4. köt. 184., 249. 101 Konkoli Thege Pál: 1840-dik évi országgyűlés (Pest, 1847), 2. köt. 395.; Ogy írásai, 1839—40. 3. köt. 241—242.; Főrendi Napló, 1840. 442. — A gyűjtő életéről 1. Taktakenézi Drevenyák Xav. Ferenc. = A selmeci m. kir. bányász- és erdész-akadémia évszázados fennállásának emlékkönyve, 1770—1870(Selmec, 1871), 235. A gyűjteményről itt nem esik szó. Nem említi azt Koch Sándor sem A magyar ásványtan története с monográfiájának abban a fejezetében, ahol a magyarországi ásványgyűjtés történetét tekinti át (Bp., 1952) 107—110. 102 Pesti Hírlap, 1843. ápr. 2. 221. 103 Szekfű Gyula: Iratok a magyar államnyelv történetéhez. (Bp., 1926) 69. 104 Ez a Drevenyák Ferenc 1849-ben, a szabadságharc leverése után Szabolcs megye, Debrecen és a hajdúvárosok császári biztosa volt. L. A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848^*9-ben. (Összegyűjt., szerk. Andics Erzsébet. 3. köt. Bp., 1965) 342—343., 378—379., 417., 421. 382