A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken

világosodása... "

40 Sokak szemében a felsoroltaknál is fontosabb cél volt — bár a gyakorlatban szerencsésen ötvöződött azokkal —, hogy manifesztálják a nagyvilág felé Magyarország kulturális fejlettségét. A Nógrád megyei Kubinyi Ferenc — aki Kossuth Lajos szerint (és az országgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint is) „csaknem legmelegebben pártolta az ügyet" — 1836. febr. 18-án egyebek között azzal is érvelt, hogy éppen ideje több gondot fordítani az ilyen intézetekre, mert már Bukarestben is van múzeum, Jasiban pedig természetkutatókból álló társaság létesült. Azaz azért is sürgette —• egy bizonyos nemesi réteg véleményét szavakba öntve — a Nemzeti Múzeum fejlesztését, nehogy a magyarság lemaradjon kulturális téren a többi nemzettől, illetve azok, amelyek korábban mögötte jártak, nehogy megelőzzék.

41 Hazánk egyébként az elsők között, negyedikként — a müncheni Glyptothek (1816—30), a londoni British Múzeum (1821—47) és a berlini Altes Museum (1830) után

42 — lépett a múzeumot építő országok sorába. Nálunk azonban az új palota több volt, mint a szépen gyarapodó gyűjteményeknek szánt otthon: „jelképe volt — Zádor Anna szavaival — a nemzeti emelkedés, a kulturális egyenrangúság eszméjének."

43 József nádor már két nappal azután, hogy a felső tábla is hozzájárult az országos ajánláshoz — azaz 1836. ápr. 13-án — megbízta Pollack Mihály pesti építészt a múzeumépítkezés megszervezésével és a tervek elkészítésével. Mivel Pollack életrajzírója, Zádor Anna részletesen, a levéltári anyagot is feltárva ismerteti a munka menetét

44

, így annak ismétlésétől eltekinthetünk ; csupán a fontosabb állomásokra utalunk. Soron következő hivatalos tudósításában, amelyet 1840. jan. 31-én mutatott be, József nádor beszámolt az országgyűlésnek a múzeumpalota építéséről és a felhasznált pénzösszegekről. Előadta,hogy a régi épületeket az 1838-as árvíz elpusztította vagy erősen megrongálta, ezért a gyűjteményeket átszállíttatta a Ludovikába. Felhívta a rendek figyelmét arra a tényre, hogy a megyék és a városok többsége még nem fizette be hiánytalanul a subsidiumból ráeső hányadot.

45 Egyelőre a számadásokat átvizsgáló kerületi választmány és a követi tábla sem kívánt szigorúbb intézkedéseket; az 1840. ápr. 29-i kerületi ülésen csak arról beszéltek —• de az üzenetbe ez sem került be —, hogy a nádor szólítsa fel a késedelmes törvényhatóságokat a fizetésre.

46 A késedelem azonban hamarosan komoly gondokat okozott az építkezés finanszírozásában. Hogy az 1840-ben tető alá került palotát zavartalanul építhessék tovább, kölcsönt kellett felvenni.

47 József nádor 1844. júl. 25-én — az 1842 végéig terjedő tudósításában

48 — már azt jelenthette a diétának, hogy közelesen befejeződik az építés. A pénzügyi helyzetről a következőket írta: igyekeztek takarékoskodni, de váratlan kiadás is volt (az árvíz miatt az építési vonalat jóval meg kellett emelni) és az építőanyagok ára is emelkedett, ezért úgy néz ki, hogy az épület felállítása a megajánlott 500 000 pft-ból és a segédjövedelmekből kitelik, a belső kiképzés és a berendezés azonban csak a múzeumi alap rendes bevételeiből fedezhető, így az hosszabb ideig elhúzódik majd.

49 A tudósítás nyomán vehették be az országos közpénztárral kapcsolatos munkálatba, hogy a Nemzeti Múzeum is a nemzet pártolását várja. A munkálat összeállítói pontos összeget nem tüntettek fel. Általánosságban szólt az igényről az 1844. okt. 16-i kerületi ülésen Kubinyi Ferenc nógrádi és egy közelebbről meg nem nevezett tiszai követ is. Klauzál Gábor 40 Kossuth L. i. m. 5. köt. 446. 41 Ogy Jkv. 1836—26. 13. köt. 428. — Kubinyiről: Kossuth L. i. m. 5. köt. 446. 42 Zádor Anna: Pollack Mihály (Bp. 1960) 336., 385.; Fejős—Korek i. m. 10. 43 Zádor A. i. m. 336. 44 Uo. 340., 342—352., 390., 392. p. — Építészeti szempontból ad áttekintést (1845-ig) Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete (Bp. 1927) 17—24., 25—35. 45 Ogy írásai 1839—40. 2. köt. 408—409. p.; a pénztári számadások táblázatai: uo. Mell. 1., 4/c, 29., 32., 34. — A Nemzeti Múzeum, elsősorban a könyvtár 1838 utáni, tehát Ludovika-beli történetéről 1. Berlász J. i. m. 220—262. 46 Ország Gyűlési, Poson s Bihar Megyei Gyűlési magány Jegyzetek 1840

k évben. OSZK Kézirattára Q. H. 2605. 194/2. f. 47 Zádor A. i. m. 347., 390.; Berlász J. i. m. 255. 48 Berlász Jenő tévesen állítja (i. m. 293.), hogy ezen az országgyűlésen a nádor nem terjesztett elő jelentést. 49 Ogy írásai 1843—44. 2. köt. 561. p.; a pénztári kimutatások: uo. 562. és 589., 595—598. p. 375