A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken

Batthyány Antal József gróf kertjét és villáját (a mai helyen). Később ide szállították át a gyűjteményeket és egy részüket használták is. Ez az épület azonban egyáltalán nem felelt meg a célnak: kicsiny, állaga rossz, állandóan javítgatni kellett és kellő biztonságot sem nyújtott.

12 Az 1810-es években dolgozták ki a Nemzeti Múzeum szervezeti és látogatási, használati rendjét, a tisztségviselők szolgálati szabályzatát is. Az intézetnek ekkor három nagyobb gyűjteménye, osztálya volt: a könyvtár, az érem- és régiségtár, valamint a természetrajzi és iparművészeti anyag. Mindhármat egy-egy tudományosan képzett őr vezette; munkájukat változó, de mindig igen csekély létszámú (táranként 2—3 főnyi) személyzet segítette. A tisztviselői kar élén az igazgató állt. Jogköre azonban erősen korlátozott volt; József nádor maga döntött minden fontosabb kérdésben. Sőt az első igazgató, Miller Jakab Ferdinánd (1812— 1823) halála után két évtizedig üresen is hagyta ezt a posztot.

13 A reformkor kezdetéig a Nemzeti Múzeum jól szervezett, folyamatosan működő kulturális intézetté, a hazai tudományosság egyik központjává vált. Tisztviselői a kibontakozó nemzeti művelődés hordozói; maga az intézmény közvetve a polgári fejlődést is szolgálta. Működését, hatékonyságát azonban nagymértékben gátolta, hogy a gyűjteményeket nem tudták megfelelően elhelyezni és hiányzott a rendszeres, átgondolt gyarapításhoz, vásárláshoz szükséges pénzösszeg is.

14 Mindezeknek a problémáknak a megoldása, a továbbhaladás útjában álló akadályok elhárítása a reformkori országgyűlésekre várt. A múzeumpalota felépítése Az első reformkori országgyűlésen, 1826. ápr. 17-én kelt hivatalos tudósításában József nádor ismét nyomatékosan felhívta a rendek figyelmét az új múzeumépület szükségességére; tulajdonképpen ezt minősítette a legfontosabb teendőnek. A tágas, művészi kivitelű, a nemzet méltóságának megfelelő palotát a Batthyány-kertben képzelte el. Úgy vélte, a pénzügyi akadályok is elháríthatok, ha az inszurrekcionális alap kellő összegű kölcsönt nyújt, esetleg részvények is kibocsáthatók. Célszerűnek látta volna, ha az épületet úgy alkotják meg, hogy abban az alapítandó Tudós Társaság részére is biztosítanak helyet.

15 A Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudós Társaság összekapcsolásának gondolata már ezt megelőzően is szóba került a diétán. Az 1826. febr. 15-i országos ülésen, a Tudós Társaság alapításáról folyó vitában Pest megye követének indítványára a plánumot kidolgozó országgyűlési küldöttséget megbízták, hogy a Nemzeti Múzeum felsegélésére is tegyen javaslatot. Arra gondoltak, hogy később a két intézményt, továbbá a Ludovika Katonai Akadémiát és a magyar játékszínt — mivel mindegyiknek a nemzeti nyelv és a nemzeti kultúra előmozdítása a feladata — egyesítenék. A jegyzőkönyv tanúsága szerint egyedül Szatmár megye követe utasította el egyértelműen az indítványt, mégpedig elvi okokból: arra hivatkozott — nagyon helyesen —, hogy a múzeumnak is és a Tudós Társaságnak is más-más a rendeltetése.

16 Jogi szempontból ítélte meg a kérdést a vegyes bizottság, amely 1826. márc. 15-én 12 Hivatalos Jelentés a'Magyar Nemzeti Museum állapotjáról. 1826. ápr. 17. = Ogy írásai 1825— 27.1. köt. 356—358., 364.; ismertetiBerlász J. i. m. 198—199., 200. — L. még: Mátray G. i. m. 19—22., Berlász J. i. m. 94., 100—103. 13 Hivatalos Jelentés a' Magyar Nemzeti Museum állapotjáról. 1826. ápr. 17. = Ogy írásai 1825— 27.1. köt. 363—365. p.; ismerteti Berlász J. i. m. 200—203. — L. még: Berlász J. i. m. 89., 109., 185.; V. Windisch É. i. m. 250—252.; Ferenczyné Wendelin Linda: Az OSZK olvasószolgálatának története 1802—1919. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1963—1964. (Bp. 1966) 212—213. 14 A Széchényi Országos Könyvtár és érintőlegesen a Múzeum 1808—1823 közötti fejlődéséről, helyzetéről 1. Berlász J. i. m. 85—165. Adatai egy részét József nádor 1826. ápr. 17-i tudósításából merítette, amely az 1812—1825 közötti évekről szólt: Hivatalos Jelentés a' Magyar Nemzeti Museum állapotjáról. = Ogy írásai 1825—1827. 1. köt. 355—369. 15 Ogy írásai 1825—27.1. köt. 368—369. p. A nádor javaslatait említi Berlász J. i. m. 205.; csak a Tudós Társasággal kapcsolatos ötletet Kollányi Ferenc: Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum. (Bp. 1910) 64. 16 Az 1825—27. évi országgyűlés jegyzőkönyve 1. köt. 667—670., 672. p. (a szatmári észrevétel: 668. p.). (A továbbiakban: Ogy Jkv.) 371