A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken

benyújtott jelentésében elvetette a két intézmény egybekapcsolásának tervét, mert a Nemzeti Múzeum alapító levele kizárja azt.

17 A nádori tudósítást véleményező országos küldöttség viszont — 1827. márc. 24-én előterjesztett jelentésében — azt javasolta, hogy a rendek szavazzanak meg a múzeum felépítésére 25 000 aranyat, amihez csatolják a Tudós Társaság helyiségeinek kibérlésére szükséges összeg tőkéjét is, a majdani múzeumpalotában pedig ingyen kapjon állandó helyet a társaság.

18 Az alsó tábla többsége azonban sem a nádor, sem a küldöttség elgondolásait nem fogadta el. Az elsősorban sérelmi kérdésekkel elfoglalt és gazdaságilag is nehéz helyzetben levő követek 1827. júl. 3-án az új épület ügyét „kedvezőbb időre halasztandónak" minősítették, s a pénzalap növelésére is csak a kikölcsönzött tőkék kamatainak szigorúbb beszedését, valamint a kiadások és bevételek egyenlegének megtartását említették.

19 A következő, 1830-as országgyűlésen sem jutott előbbre az új múzeumépület dolga. Ezúttal, november 15-én kelt beszámolójában József nádor azt ajánlotta, hogy a Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudós Társaság együttesen, közös erővel építsen új palotát, a múzeum telkén. Ez jelentős megtakarítással járna — írta —, s ugyanakkor mindkét intézet megőrizhetné szervezeti önállóságát.

20 A tudósítás vitája elmaradt ugyan, de 1830. dec. 12-én Dubraviczky Simon bejelentette, hogy küldői, Pest megye nemesei hajlandók a Nemzeti Múzeum épületére áldozni.

21 Első ízben ekkor hangzott el a diétán, hogy az építkezés költségeit országos, kötelező ajánlással biztosítsák; vagyis oly módon, hogy törvény írja elő a kiváltságos rendek hozzájárulását. A többi követnek nem volt ilyen felhatalmazása, ezért öt nappal később Felsőbüki Nagy Pál (Sopron megye) azt tanácsolta társainak, hogy vegyék be jelentéseikbe a subsidium szükségességét és a legközelebbi országgyűlésre kérjenek határozott utasítást megyéiktől.

22 Az 1832—36-os országgyűlés döntő fordulatot hozott a Nemzeti Múzeum történetében. Már a királyhoz felküldendő sérelmek és kívánságok összeállítása is jelezte a politikai vezetőréteg magatartásának változását. Az 1834. márc. 15-én bemutatott jelentésben két fontos javaslat is szerepelt: Szabolcs megye a múzeum és a Tudós Társaság alapjára — közelebbi cél megjelölése nélkül — 1 millió pengő forint megajánlását indítványozta; Pest megye pedig kifejezetten „a' Múzeum számára Pesten felállítandó pompás Épületre" kívánt nagyobb összeget fizetni. A gravaminális (sérelmi) küldöttség a nádori tudósítás tárgyalására utasította ugyan a múzeum ügyét (és ezzel az alsó tábla egyetértett), de „Tekintetvén mindazonáltal azon fényre, melly a' Múzeum tökélletesítéséből az egész Nemzetre árad, a' szerkeztetésben megnevezett Megyékkel kezet fogva, e' helyen is forrón ajánlja [...] ezen köz érdekű tárgyat az Ország Rendéinek... "

23 József nádor beszámolója 1835. aug. 15-én került a diéta elé. A Nemzeti Múzeum továbbfejlesztésére szükséges teendők között az első helyen jelölte meg egy megfelelő épület emelését. Most is arra hivatkozott, hogy a régi épület kicsiny és célszerűtlen, állapota rossz, bővítése értelmetlen lenne. Érvelt azzal is, hogy az új vásárlásokat sem tudják hol elhelyezni. Feltétlenül kell tehát az új palota — folytatta —, „kívánja ezt az Intézet hasznos volta, a' Nemzet dísze, maga az épületnek czélarányos felosztása is..." Megismételte korábbi tervét is, mely szerint az új múzeumban a Tudós Társaság is helyet kaphatna. Az építkezés költségeit kb. 400—500 000 pengő ft-ra becsülte. Mindjárt hozzáfűzte: a múzeumi alap bevételeiből ezt lehetetlen fedezni, ezért vagy bocsássanak ki részvényeket, vagy más úton teremtsék elő a szóban forgó összeget.

24 Az alsó tábla kerületi ülésén először 1836. jan. 29-én tárgyaltak a kérdésről. A többség 17 Szász Károly: Gróf Széchényi István és az akadémia megalapítása. (Bp. 1880) 125. 18 Relatio de Statu Musei Nationalis Hungarici ejusque Fundo. = Ogy írásai 1825—27. 2. köt. 992. rj. Ismerteti Kollányi F. im. 64—65. 19 Ogy írásai 1825—27. 3. köt. 1491—1492. p. A július 3-i ülésről: Ogy Jkv. 1825—27. 6. köt. 234. 20 Hivatalos tudósítás a Nemzeti Museum állapotjáról. 1830. nov. 15. = Ogy írásai 1830. 268. ír róla Kollányi F. i. m. 98. 21 Ogy Jkv. 1830. 224. 22 Uo. 284. 23 Ogy írásai 1832—36. 2. köt. 241., 244. és 242. 24 Hivatalos Tudósítás a' Magyar Nemzeti Museum állapotjáról és pénztáráról. = Ogy írásai 1832— 36. 5. köt. 34—35. 372