A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken

Az országgyűlés törvényt hozott (1807: 24. te.) „A magyar országos Széchényi-könyvtárról", azaz hálája kifejezésével a rendek, a nemzet oltalmába vette az adományt.

5 Egyúttal felszólította a megyéket és a városokat, hogy a hadiadó minden forintja után legalább egy garast (3 krajcárt) szavazzanak meg az intézmény pénzalapjára. Egy megfelelő épület elkészítéséhez szükséges összeg megajánlását viszont elhalasztotta.

6 A következő diétán, 1808-ban ismét szóba került az építkezés. Újabb törvényt alkottak, immár „A Nemzeti Múzeum felállításáról és a magyar nyelv művelését előmozdító más intézkedésekről" (1808: 8. te). Ez kimondta: országos gyűjtést indítanak a múzeumpalota költségeire. Beiktatták az addigi ajánlatokat, kiemelve Grassalkovich Antal hercegét, aki abban az évben egy telket adományozott a majdani épület számára. A tüzetesebb rendelkezéseket a jövő országgyűlésre bízták, de addig is felkérték a nádort, hogy „ez intézetnek részben való életbeléptetésére gondot fordítani, a céljaira szolgálandó épület emeléséhez hozzáfogni s lehetőleg mindent foganatosítani" szíveskedjen. A rendek a múzeumban „a magyar nyelv művelése s a nemzeti irodalom és ipar" előmozdításának egyik eszközét látták, amely — a törvénycikkely kissé homályos szövege szerint — átmenetileg a később alakítandó tudományos társaság feladatait is elláthatja.

7 Az 1807: 24. és az 1808: 8. törvénycikk révén a múzeum valóban „nemzeti" intézménnyé vált, országos, rendi pártfogás alá került. Felügyeletét, ellenőrzését az országgyűlés magának tartotta fenn. A második törvény megerősítette az alapító szándékát, vagyis a tényleges vezetést, az ügyek legfőbb irányítását (suprema directio) a nádorra bízta, aki egyszemélyben töltötte be a pártfogói (protectori) és elnöki (praesesi) tisztséget. Intézkedéseiről, a Nemzeti Múzeum mindenkori állapotáról, pénzalapjáról, gyarapodásáról, a gyűjtemények elhelyezéséről, a személyzetről stb. minden országgyűlés előtt köteles volt beszámolni, írásos jelentésben, mellékelve a pénztári számadásokat is. A Nemzeti Múzeum pénzalapját — amiből csak az elnök (vagyis a nádor) utalványozhatott — az Országos Pénztár kezelte, amelyet szintén a nádor felügyelt. A két törvénycikk értelmében az országos rendek a Nemzeti Múzeumról való gondoskodást is magukra vállalták. Eleinte úgy látszott, hogy az országgyűlés felhívásai nyomán hamarosan összegyűlik az építkezéshez és a fenntartáshoz szükséges tőke. A törvényhatóságok ún. garasos felajánlásából (gyorssegélyéből), a magánadományokból és az alapítványokból összejött pénz azonban az 181 l-es devalváció következtében egyötödére csökkent. Ezt a hatalmas veszteséget hosszú ideig nem sikerült pótolni; az újabb ajánlatok csak némileg enyhítettek a gondokon.

8 A kellő pénzalap hiánya lehetetlenné tette a folyamatos gyarapítást, a jelentősebb magángyűjtemények megvételét. Külföldre került a Viczay-képtár, a Fejérváry és a Brunszvik család jeles, értékes képtára is.

9 A Nemzeti Múzeum ezekben az években is elsősorban ajándékozás útján és a nagyon hiányos nyomdai kötelespéldány-szolgáltatás révén gyarapodott.

10 Az intézmény hamar kinőtte a pálos kolostort. Új, nagyobb helyet azonban csak évekkel később kapott: 1811. jún. 30-án a régi központi egyetemi épületben.

11 József nádor ezt csak ideiglenes otthonnak szánta, hiszen ekkor már megtette az előkészületeket egy nagy palota építésére. A devalváció súlyos csapása után azonban a tervek megvalósítását el kellett halasztani. Hiába kérte 1812. évi jelentésében az országgyűlés segítségét, az anyagilag szintén nehéz helyzetbe került rendek nem tudtak és nem is akartak áldozni e célra. A nádor csak annyit tehetett, hogy eladta az alkalmatlan Grassalkovich-féle telket és 1813-ban megvette 5 Magyar törvénytár. 1740—1835. évi törvénycikkek. (Bp. 1901) 361. 6 Matray Gábor: A magyar Nemzeti Múzeum korszakai... (Pest, 1868) 15.; Fejős-Korek i. m. 9.; Berlász J. i. m. 85. 7 Magyar törvénytár. 1740—1835. évi törvénycikkek. (Bp. 1901) 407. — Grassalkovich Antal adományáról: Mátray G. i. m. 16. Fejős-Korek i. m. 8., Berlász J. i. m. 85. 8 Minderről Berlász J. i. m. 88—93. 9 Fejős-Korek im. 10. 10 Az 1812—25 közötti ajándékozásokról és a csekély vásárlásokról: Hivatalos Jelentés a' Magyar NemzetiMuseum állapotjáról. 1826. ápr. 17. = Az 1825—27. évi országgyűlés írásai. 1. köt. 360— 363.(atovábbiakban:Ogyírásai).L.még:MátrayG.i.m. 18.,25.;Fejős—Koreki.m. 10.; Berlász J. i. m. 87., 124—125 , 233.» 236—237. 11 Fejős—Korek i. m. 7.; Részletesebben Berlász J. im. 85—94. 370