A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Muezológia - Bényei Miklós: A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken

Bényei Miklós A múzeumi gondolat a reformkori országgyűléseken Előzmények: a Nemzeti Múzeum alapítása és megszervezése Magyarországon a Nemzeti Múzeum sajátos módon, magánadományként jött létre. Széchényi Ferenc gróf 1802. november 25-én kelt alapító levelében — amelyet a király másnap jóváhagyott — hungarica-könyvtárát, érem-, címer-, térkép-, kép- és kézirat gyűjteményét a magyar nemzet hasznára ajánlotta fel, az országnak ajándékozta. Külön is kikötötte, hogy a gyűjteményeket Pesten állítsák fel, de azok az egyetemi könyvtárral nem egyesíthetők; azaz egy teljesen önálló közintézményt alapított. Az intézet főfelügyeletét, kormányzását a nádorra bízta.

1 A gyűjtemények felállítása, továbbfejlesztése, működő intézménnyé szervezése már József nádor irányításával folyt. Kezdettől fogva rendkívül komolyan vette az adományozó által rárótt feladatot, sőt kifejezetten ambicionálta annak sikeres megoldását. Személyes érdeklődése, rokonszenve is közrejátszott ebben, hiszen ő maga is műgyűjtő volt. Felismerte, hogy a gyűjtemény fontos tényezője lehet a tudományosságnak, a művelődésnek, a roppant kincs megfelelő gondozás, elhelyezés, kellő gyarapítás esetén emelheti az ország, sőt a Habsburg-birodalom fényét. Másfajta, közvetlenebb politikai megfontolásai is voltak: szoros felügyelete biztosítékot szolgáltatott arra^ hogy e jellegzetes nemzeti intézményben a magyar rendek, különösen az ellenzéki irányzatok befolyása ne növekedjen olyan mértékűvé, ami már sértené a dinasztia érdekeit. Valószínű, hogy az ügyintézést nemcsak ezért tartotta a saját kezében, hanem azért is, mert nem talált hozzáértő személyt, illetve nem bízott a hazai szakemberekben. Egyébként nádori hatalma és kivételes tekintélye révén igen sokat használt az intézménynek: átsegítette a kezdeti nehézségeken, majd nagymértékben hozzájárult, hogy az nemzetközi viszonylatban is számottevő múzeummá fejlődjön.

2 József nádor szinte azonnal gondoskodott, hogy Széchényi Ferenc nagylelkű adománya hozzáférhető* megtekinthető legyen. A könyvtárt, az érem- és régiséggyűjteményt Pesten, a volt pálos kolostorban helyeztette el: ott nyílt meg 1803. dec. 10-én.

3 Hamarosan kiderült, hogy ilyen szűkös körülmények között a gyűjtemény nem töltheti be funkcióját, nem fejlődhet; ehhez hiányzott az anyagi alap is. Ezért József nádor a következő, 1807-es országgyűlés elé a könyvtár őrével, Miller Jakab Ferdinánddal elaborátumot készíttetett, hogy megnyerje a rendeket a múzeumi gondolat számára. „A Museum Hungáriáim — a Nemzeti Gyűjtemény elintézése, feltételei Magyar ország hazafiai számára" című tervezet szerint tágas épületre, rendszeres gyarapításra és mindehhez, valamint a fenntartásra kellő tőkepénzre lenne szükség. A pénzt önkéntes ajánlatokból, alapítványokból és elsősorban a nemesi és polgári (városi) önkormányzatok folyamatos segélyeiből javasolta előteremteni. Indítványozta egy törvény alkotását is, amelyben a rendek magukénak ismerik el a múzeumot.

4 1 Az alapítólevél szövegét közli Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802—1867. (Bp. 1981) 44—48. 2 Minderről wö. Berlász JA. m. 67., 76., 233., 253—254., 258—259.; V. Windisch Éva: Könyvtári munka a reformkorban az OSZK-ban. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1957. (Bp. 1958) 252. 3 Fejős Imre—Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története. (Bp. 1971) 6.; Berlász J. i. m. 63—75. 4 A részletes, körültekintő tervet ismerteti Berlász J A.m. 75—82. Részleteket közöl belőle: A műgyűjtemények hasznáról. Szemelvények a magyar múzeumügy XIX. századi irodalmából I. (Szerk. Bodnár Mária. Bp. 1979) 23—35. 369